Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)
BEVEZETŐ - Az ELSŐ MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA
,4 2 arany ember 4 Magyarországra már a XVI. században érkeztek görög kereskedők. Mint török alattvalók szabadon kereskedhettek a Balkánról hozott áruikkal. A XVII. században Dél-Makedónia lakói közül sokan érkeztek a Török Birodalom nyugodtabb területeire, a Balkánon egyre nehezebb életkörülmények, és a török okozta létbizonytalanság miatt. Magyarországon a görög kereskedők számának megnövekedését jelzi, hogy 1665-ben „Országos Felügyelőséget" állítottak fel a Tiszán innen és túl tartózkodó görög kereskedők ellenőrzésére. 1 Buda 1686-os visszafoglalása után I. Lipót felhívására sok balkáni lakos érkezett Magyarországra, hogy letelepedjenek az elnéptelenedett területeken. Ekkor a szerbek mellett nagy számban jöttek görögök is. Az 1699-es karlócai, majd az 1718-as pozsarevaci béke" következtében is egyre több görög érkezett hazánkba. Tulajdonképpen közéjük tartoztak az úgynevezett makedóniai románok (makedo-vlachok), vagy ahogy gúnyosan hívták őket: cincárok is. Az elnevezés a balkáni románság azon részét jelöli, akik betelepültek Makedónia, Ipirusz, Tesszália és Albánia területére, és ott felvéve a görögök szokásait és nyelvét, szinte teljesen azonosultak a görögséggel.' A két nép szellemi és lelki összekovácsolódását segítette az azonos sors: a török üldöztetés, és külföldön a közös kisebbségi lét is. Magyarországon is a görögökkel együtt alkottak egyházközségeket és kereskedelmi társulásokat, kompániákat, és néhány kisebb nézeteltéréstől eltekintve (például: pesti templom) a cincárok többsége büszkén vallotta magát görögnek. Könyveik zöme, sírfelirataik görög nyelvűek voltak, és a magyar nép is a görög gyűjtőnévvel illette őket. 1. Füves Ö. p. 281.. Füves Ö. 1972. p. 228. 2. Az 1718-as pozsarevaci béke, szabályozva a törökországi kereskedők szabad bejárását, igen alacsony, mindössze 3%-os vámot állapított meg az áruikra, szemben a Habsburg birodalom kereskedőire vonatkozó 30 %-os vámmal. 3. Fiives O. 1963. p. 66.; A magyar nyelvben is meglévő földrajzi- és személyneveket a magyar helyesírásnak megfelelően írtuk. A magyarban ritkábban használt, vagy nem egységes átírású nevek esetében az átírást úgy alkalmaztuk, hogy a név egy idegen anyanyelvű számára is felismerhető legyen.