Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)

IFJABB SINA SIMON MAGYARORSZÁGON A CSALÁD GÖDÖLLŐN

Az arany ember Tóth Lőrinc szerint Sina Simon adományai, melyeket 1856 májusa és 1876 márciusa között tett, elérték az 550.000 forintot."

5 Minden hozzá fordulónak szívesen segített, de sosem adott anyagi támogatást úgy, hogy annak helyességéről ne lett volna meggyőződve. Ezt jól példázza az a kis adoma, mely a Vasárnapi Újságban jelent meg róla, és amely megmutatja azt is, hogy a báró jelleméből nem hiányzott bizonyos humorérzék sem: „(Báró Sináról eg adoma kering a párisi lapokban.) Báró Sina eg tehetséges fiatal festőt már régibb időtől ismervén, felszólitá, hog irjon valamit albumába. A fiatal festő ezt jegezte oda: „Kölcsönözzön nekem 100 ezer frankot, Sina úr, és felejtsen el örökre." Mire Sina ig felelt: Ön sokkal szeretetreméltóbb, hog sem érdemes volna elfelejteni, - és sokkal tehetségesebb, hogsem vétek ne volna, önnek a henyélésre alkalmat nyújtani. " 9

6 Sina Simon 8 éven át Ottó görög király ausztriai, bajor és porosz követe volt. 1864-ben, mikor végül Ausztria is elismerte György királyt, lemondott követi tisztségéről. A görög uralkodó ekkor követi tevékenységéért a görög Megváltó Rend nagykeresztjével tüntette ki, s ugyanekkor, hasonló indoklással megkapta az osztrák uralkodótól a Vaskorona Rend nagykeresztjét. 1871. december 5-én magyar előterjesztésre elnyerte a Leopold-rend nagykeresztjét Magyarországért végzett tudományos és egyéb közhasznú tevékenységéért, majd még sokféle (többek közt török, mexikói, francia, porosz és bajor) kitüntető cím birtokosa is volt. 1874-ben a birodalmi tanácsbeli urak házának holtiglani tagja lett.

9

7 „Jellemének legnemesb vonásai közé tartozott: soha senkivel rosszat nem tenni, sőt a neki tett rosszat is jóval fizetni; senkit nem sérteni jogaiban s érzelmeiben, з az érdemet méltó jutalom nélkii! sohasem hágni... Az emberekkeli bánásban »fortiter in re, suaviter in modo« volt jelszava; szigorú 95. Ezen összegen túl van az a közel 1 millió ft., amelyet az athéni akadémiára adott, s az atyja által alapított csillagvizsgáló fenntartási költségei, melyek 20 éven át kb. 200.000 forintot tettek ki. (Tóth L. p. 17.) 96. Vasárnapi Újság, 1860. szeptember 30. p. 484. 97. Tóth L. p. 25.