Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)
IFJABB SINA SIMON MAGYARORSZÁGON A CSALÁD GÖDÖLLŐN
29 IFJABB SINA SIMON MAGYARORSZÁGON megelégedés érzelmével gondolt a Magyarországon töltött idejére s innét magyarázható azon szeretetteljes ragaszkodás is, melyet említett magyar nevelője, Józsa iránt még előrehaladt férfikorában is, annak késő vénségében bekövetkezett haláláig, híven megőrzött. " 6 4 Sina Simon, apjától eltérően, nem gazdasági ténykedésével, hanem a magyar tudományos és művészeti élet támogatásával írta be magát hazánk történetébe. Tóth Lőrinc szerint: „A legszebb arányban egyesítette magában, mint már említettem, a bárót és a bankárt, nemes hajlamai szerint nagyobb szerepet engedve az elsőnek, mint az utóbbinak. A pénzt nem a pénzért szerette, hanem csak mint a jónak és szépnek eszközét; az élvezeteknek barátja volt, de mindenkor Ízléssel; a fényűzést kedvelte, mert a gazdag ember kötelességei közé számította ápolni az ipart s művészetet. A világvárosaiban elsajátított finom izlés és pompaszeretet sírig követte; az atyjától örökölt milliókat nem szaporította, nem hordott vizet a tengerbe, sőt az atyai vagyon a bőkezű fiúnál talán kevesbedett, de ezen hiány, mely nála, gazdagságának nagyszerűsége mellett, érezhető nem volt, a művészek s iparosok boldogítására szolgált, s ezer meg ezer éhező szegény szájába tett falatokban oszlott szét." 7, 1 Sina Simon ízlése tényleg kiemelkedő volt. Korának legjobb művészeit foglalkoztatta. Bécsben Kari Rahl készítette palotájának belső díszítéseit, az épületet Theofíl 1 Ianscn tervezte. Mindkettő a korszak legnevesebb alkotói közé tartozott. Kari Rahl ezen kívül több festményt is készített Sina Simon megrendelésére, így például a „Hunok csatája" című nagyméretű képet. 7 1 A rappoltenkircheni kastély átépítését szintén Hansen tervezte meg, ugyanőt kérte fel később a család által alapított görög akadémia megtervezésére. 7 2 Velencében az egyik legszebb palotát vásárolta meg 1858-ban a báró: a Palazzo Grassi nevű épületet. Magyarországon is a kor legjobbjait támogatta hol adományokkal, hol megrendelésekkel. 1861-ben gyorssegély69. Tóth L. p. 11. 70. Tóth L. p. 28. 71. „B. Szína (mint a I'. Lloyd írja) Rahlnak, a híres festőnek is legmelegebb mecénása,- Közelebb a híres festő „Hunok csatája" című nagyméretű képet fog készíteni a nemes báró részére." In: Hölgyfutár, 1SS7. december 30. p. 1293. 72. A görög akadémia Athénban épült 1839 és 1885 között.
