Kerényi B. Eszter: Az arany ember - A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon (Gödöllő, 2003)
IFJABB SINA GYÖRGY MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE
,4 2 arany ember 22 A dunai gőzhajózás megindításakor, a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) 5 2 első részvényesei között volt Sina János is, Sina György féltestvére. 5' A vasúti közlekedés terén szintén a Sinák voltak Széchenyi fő támogatói. 1838. január 12-i levelében kéri Széchenyi Sinát, hogy miután az megkapta a Bécs-Bécsújhely-Sopron-Győr vasútra a privilégiumot, juttasson belőle neki is részvényeket kibocsátási áron. 5 4 Sina ígéretet tett arra, hogy a későbbiekben kiépíti a Duna jobb partján a vasutat egészen Budáig. 1837-ben rendelte meg Sina György Amerikában a bécs-gvőri pálya számára a Norris cégtől a „Philadelphia" nevű mozdonyt, amely 1838-ben érkezett meg. Széchenyi mindvégig a jobb parti vasútvonalat támogatta, szemben a Rotschild bankházzal és Ullmann Móriccal (köréjük csoportosultak azok, akik mindig ellenszenvvel figyelték Széchenyi terveit), akik a bal parti vasútra kaptak engedélyt 1844-ben Magyar Középponti Vasút néven. Széchenyi tehát a Sopron-bécsújhelyi Vasúttársaság részvényese, majd elnöke lett. A későbbiekben, mikor Széchenyi híveinek egy csoportja koncessziót kapva a Budapest-Székesfehérvár-Kanizsa vonalra megpróbálta folytatni Széchenyi elképzeléseit a Pest-Fiume vasútvonalra vonatkozóan, a társaságot a Sina és a Wodianer bankház támogatta. 5 5 Az 1840-es években, a gőzhajózás megindulásával aktuálissá vált Vedres István terve 5 1', a Duna-Tisza csatorna megépítése melyre megszületett a legfelsőbb jóváhagyás is. Báró Sina György és báró Vécsey György fővállalkozók megszerezték Szeged város bizalmát is. 5 7 52. Donau-Dampschiffahrts-Gesselschaft (DDSG) 53. Deák A. p. 116. 54. Széchenyi p. 149. 55. A „Cs. Кir. Szabadalmazott Ferenc József Császár Keleti vaspálya Társaság" alapítói többek között: gr. Ziehv Edmund, gr. Waldstein János, gr. Apponyi György, gr. Festetich György, gr. Zichy I lenrik. (Dienes Istvánná 162.) 56. Beszédes József részletesen ismerteti könyvében a csatorna tervét: p. 2. és pp. 10-40. 57. Az útvonal Pest-Nagykorös-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged lett volna. Szeged p. 387,
