Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

FARKAS ZSUZSA: GÖDÖLLŐI FOTOGRÁFIÁK

A fiatal Belmonte az egyik Párizsban készült felvételen nyitott ajtó előtt ül, és munkásruhában javítja a cipőket és csizmákat. Egy másik felvételen az idősödő mester műtermében megkezdett gobelinje előtt látható. Nagy Sándorról és családjáról az 1910-es évek második felében készült felvétel, melyen a család festőállvány előtt áll. Medgyaszay Istvánt Lágymányosi úti műtermében íróasztalánál ülve örökítették meg az 1910-es években. A művésztelep gobelinműhelyének munkálatait szintén Balogh Rudolf felvételeiből ismerjük, melyek megjelentek a Vasárnapi Újságban, az eredeti fotók nem bukkantak elő. A lányokról készült csoportfelvételek közül az egyiken a műhely előtt kint a teraszon állnak. A lányok egyszerűbb ruháikon kötényeket viseltek, a felvétel kedvéért megpróbáltak maguknak polgári, divatos frizurát készíteni. Undi Carlaról is megmaradt egy felvétel, hímző munkája közben az asztalnál ülve dolgozik, világos ruháját egy teljesen zárt kötény védi. Körösfőit Balogh Rudolf fényképezte le családjával a műteremben, az éppen ott készülő vadászati jelenet előtt. A kép szintén megjelent a Vasárnapi Újságban, de a felvétel eredetije nem ismert. A gödöllői fotográfiák különböző minőségű fényképek, amelyek megidézik Gödöllő századfordulós aranykorát, a műveket, a telep életének reformjait, a kiemelkedő pillanatokat és mindennapjaikat is. A válogatás több szempontból is csak esetleges lehetett, hiszen a fotófelvételek gyűjtése most is folyamatban van, a kutatómunka nem zárult le. JEGYZETEK 1 Roland Barthes: Világoskamra. Budapest, 1985. 8. 2 Pesti Napló 1906/128. május 11. J Rónai Dénes: A fotografálás új irányáról. A Fény 1909/5.120-124. 4 Magyar Iparművészet 1902/187. 5 Nagy Sándorék. K. Lippich Elek fölvétele. Magyar Iparművészet 1904/35. 6 Székely Aladár: írók és művészek. Budapest, 1915. p. n. Reprodukálva: 71 Fény 1917/2.17. A Székely Aladár által készített fényképfelvételek a könyvben nyomatban jelentek meg, így az eredeti fotófelvételek mellett ezek a nyomatok is forgalomba kerültek, nagyobb tételben. Eredeti méret: 18,5x13,5 cm. 7 Székely német portrékészítési tendenciákra utalt: Raupp, Erfurth hasonló példaadó tevékenységére. 71 Fény 1907/1. 8-12. «Székely Aladár: Kriesch Aladár és neje. Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1908/160. 130. kép Eredeti méret: 15x10,7 cm. Ezen a példányon Székely Aladár szárazpecsétje a jobb alsó szélen. 'Tímár Ödön: Tapasztalatok az arcképfelvételnél. Az Amatőr 1905. szeptember 8. 293. 1

0 H. L. Kossel előadása. A portrait-fotografálás. 71 Fény 1909/3. 62-68. 1

1 Miután nem jegyezte föl, hogy mit honnan és mikor gyűjtött, nagyon nehéz rekonstruálni a szerzemények sorsát, helyét. Polónyi Péter gyűjteménye a Gödöllői Városi Múzeum Fotótárában található. 1

2 71 Fény 1911. 84. 1

3 Az eredeti fotó magántulajdonban van. 1

4 Repr. MTA MKCS Fotótár, 17.003 szám. 18x24 cm-es nagyítás. Az eredeti ismeretlen helyen. 1

5 Raáb Ervinről csak egy kiváló önarckép festményéről van reprodukciónk, Freeskay Endréről nincs. 1

6 Hirdetése Magyar Iparművészet 1900/1. január-március 8., Weinwurm Antal műhelye működött: 1865-1912 között, Weinwurm Antal Fiai cég működött 1900-1915 között. Divald Károly Fiai cég működött 1900-1915 között. 1

7 Hirdetése: Az Amatőr 1904. december 1.17. 1» Ney Ferenc (szerk.): 71 magyar országház. Budapest 1906. p. n. 1

5 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1909, 24. oldal. 24. sz. kép. 2

0 Magyar Iparművészet 1907. IV. színes melléklet. 2

1 Körösfői-Kriesch Aladárról emlékbeszéd. Mondotta Nagy Sándor (...). Magyar Iparművészet 1922. 37-41. 2

2 Mgt. Eredeti méret: papír, akvarell 12,5x16,5 cm. 2

3 Kiváló fényképészeti tudását természetesnek tartották, mivel műszaki ember volt. A Keletre magyar! című kiállításon Medgyaszay 1932-es indiai útja során készített fotóit mutatták be. Országos Műemléki Hivatal Magyar Építészeti Múzeum, 1997. Hadik András bevezetője szerint a családi múzeumban megmaradt üvegnegatívok vegyes technikai színvonalúak. 2

4 Rippl-Rónai: Degas apró emlékeim. Nyugat 1911. 11. kötet. 631-634. 2

5 Rippl-Rónai és Lazarin a Róma-villa kertjében, 1912. A Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár) tulajdona. R: Rippl-Rónai gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Budapest 1998. 519. 2

6 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet 1921/1.14-15. 2

7 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet 1922/14. 334-336. 2

8 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet 1922/15. 357. 2

9 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet 1922/9. április 30. 207-208. 3

0 Mgt. Eredeti méret 16x10,7 cm. A fénykép versójáról is kiderül, hogy a „Maison Ad. Braun § Clement" felirat a híres Adolphe Braun (1811-1877) leszármazottjainak műtermére utal. Ez a műhely Gustáv Braun vezetésével a Mayer és Pierson ház és a Pierson és Braun ház összes clichéjét, vagyis negatívját megőrizte, és vállalt róluk nagyítást is. John J. Mckendry: From Victorian Photographers. The Metropolitan Musem of Art. New York, 1968. p. n. 3

1 Reprodukálva: Gellér Katalin: Undi Mariska. Studia Comitatensia 10. Szentendre. 1982.1. sz. kép, fotó: eredeti méret: 19x10,5 cm. Városi Múzeum Gödöllő. 3

2 Zichy István: Napló. In: 71 Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve. 1992. Gödöllő, 1993.150. 3

3 Vita Zsigmond: Körösfői-Kriesch Aladár és a diódi festőtelep. Korunk 1973/11., 1774-1778. 3

4 Jurecskó László: A Malonyay vállalkozás kalotaszegi kötetének létrejötte. Ethnographia 10., Budapest, 1989. 243-277., dokumentum 4. 1903. május 29. "Jurecskó László: i.m. dokumentum 11.1903. szeptember. "Jurecskó László: i.m. dokumentum 14.1903. "Jurecskó László: i.m. dokumentum 15.1903. december. 3

8 Magyar Iparművészet 1904. 35. 3

9 Magyar Iparművészet 1903. 271. 4

0 Magyar festők című díszmú bevezetőjéhez 45 önálló lap csatlakozik, melyen rézfénynyomatokon, heliogravürön mutatta a festményeket. Szerkesztette K. Lippich Elek. Budapest, é. n. (1910). 199