Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

KESERŰ KATALIN: A »GÖDÖLLŐI ÉPÍTÉSZEK«

gondolatának sajátos változataként írta le. Mások, mint majd később a holland építészeti hetilap, a Bouwkundig Weekblad egy Thoroczkainak szentelt különszámában (1930) épületeinek aszimmetriáját, részletgazdagságát és a részletek iránti figyelmet, a kis alapterületek maximális funkcionalitását értékelték, és elsősorban a modernizmus saját útjait járó skandináv építészet eredményeivel vetették össze. De Thoroczkai ezen újításai a modernizmus általános jellemzőívé váltak. Modernizmusa organikus. Építészetének kulcsa az alaprajz, amint - saját szavai szerint - forrásának, a paraszti építészetnek is

1

5. 5. Medgyaszay és Thoroczkai kultúrához kapcsolódó, egyúttal kultúrahordozó középületeinek köre az iskolaépületekre is kiterjedt, az értelmiség, s így a gödöllőiek hite szerint is a társadalmi modernizáció kulcsát jelentő oktatás-nevelés színhelyeire. A kulturális kormányzat iskolaépítő programja keretében az első világháborúig Erdélyben és a Felvidéken 139 népiskolát építettek, köztük számosat Thoroczkai (Magyardellő, Gálfalva, Diód, Mezőújlak, Sáromberke stb.) és Medgyaszay tervei szerint (Alsóárpás, Berekszó, Kiskapus, Mezőméhes, Moson, Muszka). Thoroczkai iskolái közül a legérdekesebbek iskolatemplomai, Gálfalván, Nyénpatakon. A tanteremként is funkcionáló templomtér mellett vagy felette, a padlástérben kapott helyet a lelkészi-tanítói lakás. Az épületek berendezését is ő tervezte, s ugyancsak otthonossá tette környezetüket: hol csak udvarral, hol a kaput követő virágudvarral, a kerített házak mintájára. A két világháború közt Thoroczkai egyetlen iskolát épített fel, és éppen Gödöllőn, ami ma eredeti értékeitől megfosztva áll. Állami erdei napiskola és tanterme Gödöllőn címmel közölte 1927-ben készült épületének képét Architectura című könyvében

1

6. A két tantermes, tanítólakást magában foglaló épület tetőterét is hasznosítva az mintegy 100, főként betegségre hajlamos gyerek tartózkodására szolgált. A homlokzati nyílások kiképzése arcszerű: félköríves, könyöklős bejárat felett hosszú, keskeny ablak, két oldalán egy-egy kisablakkal. A földszintet az oldalhomlokzaton hat magas ablakból álló sor világítja meg, a tetőteret tetőablakok. Egy-egy homlokzat kiképzése szimmetrikus, az épület azonban aszimmetrikus, és a főhomlokzat egyes motívumai más-más homlokzaton jelennek meg újra. Az épület minden nézete más és egyformán fontos a tervező szemében. A tanteremnek ehhez az iskolához kötése az Architectura című könyvben tévedés lehetett Thoroczkai részéről. Azt 1904-ben készítették Körösfői-Kriesch Aladárral, a Magyar Iparművészet 1905-ben közölte fotóját, mint az iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításának egyik enteriőrjét. A tanteremben az egyszerű padok, székek, asztal az ácsolt parasztbútorokra emlékeztetnek, a fal díszítőfestése hímzésekből eredhet. Ez dokumentálja a gödöllői művésztelep első éveinek szellemi közösségét (lásd még Nagy Sándor írásait a nevelésről), ami a későbbiekben földrajzilag külön utakon járó alkotók egész munkásságára is kihatott, megkönnyítve életművüknek a művésztelephez kötését, művészettörténeti szempontból. JEGYZETEK 1 Erről legutóbb Keserű Katalin: Az organikus gondolkodás forrásai a magyar építészetben. In: Mir susme-hum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Budapest, 2002. 2 Műtermeikről Keserű Katalin: Műtermek Gödöllőn, a gödöllőiek műtermei. In: Művészek és műtermek. Műteremépítészet. Budapest, 2002. 3 Új Szemle 1908. 4 Rajzasztal, fa, 71,5 x 134,5 x 105 cm, Gödöllő, Nagy Sándor-ház 5 Thoroczkai Wigand Ede: Architectura. Budapest, 1936.114. 6 A gödöllői művésztelep. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1981. Műtárgyjegyzék. 412, 413. tétel. Lélek és forma. Kiállítási katalógus. Budapest, 1986. Műtárgyjegyzék 947. tétel. 7 Schmidt Miksa, Budapest. 8 Karosszék, 1903, mahagóni, kárpitozott, 120 x 60,5 x 59,5 cm. 5 Medgyaszay István: A körösfői templom tornya című 1904-es rajza (cer., szépia, p. 390 x 240 mm /belméret/, j.b.l. Körösfő, 904 szept. 12., j.j.l. Medgyaszay.) (Medgyaszay emlékhely, Budapest) a kalotaszegi templom tornyát, a korszak fiatal építészeinek emblémáját ábrázolja. (Keserű Katalin: A szimbolizmus nyomai a magyar építészetben. Művészettörténeti Értesítő. 1983. 4. sz. 243.) 1

0 A harangház ívei. A harangház karfája stb. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete 1. kötete számára (83,85.1.). Hasonlókat örökített meg Ketesden, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon is. 1

1 Benkó István: Körösfő. Művészet. 1905. 250-251. 1

2 Kathy Imre: Medgyaszay István. Budapest, 1979.15-17. 1

5 Egyik tervét még Párizsban szignálta 1907 áprilisában. Medgyaszay emlékhely, Budapest. 1

4 Reprodukciója a Hímes udvar című könyvében. Budapest, 1916. 1

5 A magyar parasztház eredete és fejlődése. Tér és Forma 1929. "Thoroczkai Wigand Ede: Architectura. Budapest, 1936.112.