Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

KESERŰ KATALIN: A »GÖDÖLLŐI ÉPÍTÉSZEK«

különleges tereiben és részeivel, ismerős formáival újraéleszthetőnek vélte a közösségi szellemet. 1. Körfy Rudolf végrendeletének értelmében készült első kápolnája a Nógrád megyei Rárosmulyadon (ma Mul'a, Szlovákia). Első tervei 1909 tavaszán születtek, a kivitelezés az 1910. szept. 15-i átadást megelőző fél évben folyt. A toronyból és templomtestből álló, sekrestyével összekötött épület mintái egyfelől az erdélyi református templomok, másfelől a bizánci centrális sírkápolnák és templomok, amelyek iránt Otto Wagner köre érdeklődött, ahol mesteriskolás tanulmányait folytatta Medgyaszay. Ám a falusi templomok hagyománya szerint, egy tengelyre fűzi a harangtornyot és a nyolcszögű templomtestet, mint tette Wagner is, 1898-as wahringi temetőkápolnája tervén. A steinhofi elmegyógyintézet 1907-ben elkészült Szent Leopold-templomán és nyomában a Wagner-tanítványok 1910-es években épült templomain inkább a görög kereszt alaprajz dominál, különálló harangtoronnyal vagy anélkül. Medgyaszay is hajlott efelé az alaprajz felé, mikor a nyolcszögletű teret három keresztszár irányában megtoldotta a sekrestyével, a sírkamrával illetve ezzel szemben a bejárati előcsarnokkal. Az egész épületet meghatározó anyagválasztás és technológia (a vasbetoné) azonban egyedi megoldáshoz vezette. A monolit épületforma iránti vonzódásából és a vasbeton efelé mutató lehetőségeiből, amiket Párizsban az Hennebique-irodában tanulmányozott, páratlan eredmény született: a templom terét előregyártott vasbeton héjszegmensekből összeállított kupolával fedte. A héjakat acélpánt fogja össze, a szögleteknél betontömbök rögzítik, amikre Sidló Ferenc fekete műkőből készült angyalfigurái kerültek. Ezzel funkciót kapott minden forma és dísz, a halál angyalai is, akik Otto Wagner steinhofi temploma előtt - Othmar Schimkovitz munkáiként - még külön, e célra emelt oszlopokon állnak. Vasbeton a torony és toronysisak is, a kalotaszegi templomtornyok mása, a sisak alatt oszlopos-mellvédes körüljáróval. A toronytestnél jóval magasabb sisak mintha „az égbe törne, oda kívánkozna, hová a jámbor hívők lelkei. Ez adja meg az épület vallásos jellegét". Medgyaszay e sorokat a körösfői templomról írta, de hasonló funkcióval tervezhette a rárosmulyadi tornyot is. A körüljáró ívei s alattuk a körablakok meghatároznak egy funkcionális díszítőrendszert, ami végigvonul a sekrestye környílásain át a templom ötosztatú, íves-karéjos nagy ablakaiig és felettük a kupolahéjak íves végződéséig. A templomtérben nemcsak a szószékhez vezető lépcsőház íves ablakain, de a faszerkezeteken is megjelenik a „gombos" körmotívum (a szószék menynyezetén, az orgonaállványzaton). A kupolahéjak és a falak csatlakozásánál felfestett díszítménysor nagy ívei fogják egységbe az egész rendszert. Ezek a népművészetből ismert ESfcuS.j • .•'jjtíStV - "jit -••<-. . .'LV • Thoroakai Wigand Ede: Székelyföldi Ipar- és Kereskedelmi Kamara Marosvásárhely. 1910 virágmotívumokból állnak. A 16 méter átmérőjű és 14 méter magas templombelső élek nélküli, töretlen fala zártság és határolatlanság különös vegyülékét teremti meg, belső élménnyé változtatja a toronnyal felvetett gondolatot. Medgyaszay épületformái így az életet a művészet vallásával átitató gödöllői szellemiséget is képviselik. Későbbi templomain is hangsúlyt helyezett a toronyra: körüljáróstornácos megoldása a toronytest és sisak közt Ógyalla (1912), Püspökladány (1921) katolikus templomai mellett éppúgy feltűnik, mint a kelenföldi református templomnál (1928-29). Csakhogy az első vasbeton tornyok után Medgyaszay visszatért a hagyományos építési módhoz és faszerkezethez, majd Kelenföldön a 20-as években kedvelt építőanyagával: terméskővel ötvözte a vasbetont. E látThoroczkai Wigand Ede: Néprajzi Múzeum terve. 1923