Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

NICOLA GORDON BOWE: A FÉNNYEL FESTŐK A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZEK ÉS EGYEDÜLÁLLÓ VÍVMÁNYAIK AZ ÜVEGFESTÉSZETBEN

nomikusan visszafogott stílusát. Thoroezkai Wigand színes ablakai - amelyek tervezésénél felhasználta az 1910-ben, az erdélyi Torockó faházairól és azok belső berendezésé­ről készített rajzait (ezeket később, 1917-ben Hajdanában régös, régön címen ki is adta) - kifejezően jelenítik meg a képzeletbeli elődök időtlen, ősi földjét, a nyílt ég alatt szélesen elterülő, bivalyok által megmunkált, termékeny hegyvidéki tájat. Attila király fából épült palotája, Réka asszony udvarháza, Csaba csillagzuhataggal varázslatosan beborított bölcsője, a szívéhez közel álló népi környezetben elhelyezve, mind-mind az általa megfigyelt élő példák alapján készült ábrázolások. Ismételten le kell szögeznünk, hogy a Róth Miksa által alkalmazott ólomkontúros, a gaz­dagon színezett üveg megválasztása és a kifinomult fes­tésmód tökéletesen idomult a magyar kultúra zengzetes megidézésének Wigand-féle koncepciójához. Amellett, hogy Nagy Sándor és Róth Miksa más üvegablakokon is dolgoztak együtt, mint pl. a temesvári Papnevelő Intézet kápolnájának ablakain (1915), valamint a lipótmezei El­megyógyintézet kápolnájának négy magas, sötét színvi­lágú, szimbolikus ábrázolásokkal díszített ragyogó abla­kain, amelyek talán a legismertebb munkáik (Budapest, 1914), 5 2 mégis a marosvásárhelyi üvegablakokat tekint­jük egyedülálló nemzeti és nemzetközi teljesítménynek. A 19-20. században a kézműves műhelyek vagy utópi­kus szocialista művésztelepek között nem sok olyan volt, ahol kísérleteztek volna a színes ablakokkal, és csak né­hány művésznek sikerült olyan képzett üvegkészítő mestert találnia, aki rokon módon tudta interpretálni terveiket olyan hosszú ideig, mint az a hozzávetőlegesen 12 év, ameddig a gödöllői művészek együtt dolgoztak Róth Mik­sával. A lengyel művész, Józef Mehoffer, aki Kirsch és Fleckner stúdiójának dolgozott Fribourgban 1895 és 1936 között, ez alól egyedülálló kivételt képez. Finnországban a szimbolista iparművészek, Akseli Gallen-Kallela, Eric Ehr­strom és Hugo Simberg terveztek festett üvegablakokat. Az 1880-as évek végétől Akseli Gallen-Kallela, húszas évei­ben járó fiatalemberként készített néhány üvegfestmény­tervet, azzal a céllal, hogy ezt a művészeti ágat is beve­gye az általa gyakorolt művészetek körébe. 1895-ben el­indult (végül is hiába) Londonba, hogy kitapasztalja és megtanulja Walter Crane-től a mesterséget. Abban az év­ben készítette el első szimbolista pannóját az ottani stúdió segítségével, és 1908-ban már ki is állította Budapesten eredeti nagyságú, figurális templomablak-terveit, ame­lyek alapján azonban sohasem készültek ablakok 5 3. A 20. század elején csupán azok az angol és ír művészek, akik magukévá tették az Arts and Crafts mozgalom azon alap­vetését - miszerint a tervezőmunka és a gyakorlati kivite­lezés láthatatlan marad, miközben a forma hordozója az anyag - voltak képesek hasonló, egyszerre középkori és nemzeti ihletésű, kivitelezésűkben pedig teljesen modern művek megalkotására. Sokan közülük teljes egészében fe­lelősek voltak saját terveik kivitelezéséért, a megfestéstől és ólmozástól egészen az in situ üvegezésig. Ezek közül részleges analógia vonható az ír Harry Clarke és Nagy Sán­dor gazdagon öltöztetett, hieratikusán elhelyezett heroi­kus és lírai alakjai között, valamint a szintén ír Wilhelmina Geddes és Thoroezkai Wigand Ede merész, proto-mod­ernista primitív ereje között. Ezek a művészek az üvegfes­tészetben ráleltek arra a hatásos grafikus jellegű kifejező­eszközre, amelynek gazdag, ragyogó színvilága és dina­mikus, kanyargó vonalai egyedülálló módon vezették be a szemlélőt álmaik elveszett varázsvilágába. Köszönöm dr. Gellér Katalin, dr. Keserű Katalin, Gerle János, David Crowley és Peter Cormack segítségét. JEGYZETEK 1 A Coat (1912) először megjelent: Resposibilities (1914). Magyar fordításban Somlyó György in: W. B. Yeats versei. Budapest, 2000. 1890-ben az ír költő igen tisztelt londoni szomszédjáról, Morrisról azt írta, hogy elhozta „az iparművészet rég-várt felszabadítását". 2 Idézi Ortutay Gyula (1965, 265.). Vö. Hofer Tamás: 'Hungary and Rival Versions of National Identity' in Hofer (ed.): Hungarians between 'East' and 'West': Three Essays on National Myths and Symbols. Museum of Ethnography, Budapest 1994. 158. Hálás vagyok David Crowleynak, hogy figyelmembe ajánlotta e komplex témának ezt a fel­világosító, mély elemzését. 3 Vaszilij Kandinszkij: Über das Geistige in der Kunst (1911), magya­rul A szellemiség a művészetben. Budapest, 1987. 9. "Terence Brown: Images and Realities in Ireland: A Social and Cultural History 1922-1985. London, 1981. 92-93. 5 Kathleen Raine in W. B. Yeats (ed.): Eairyand Eolk Tales of Ireland. Gerrards Cross 1992. xtv. 6 Különösen eleven lengyel példája Józef Mehoffer üvegablaka, a Vil­niusi Miasszonyunk (1904) a krakkói Wawel székesegyházban, ame­lyen a művész egy, a Szafraców családi kápolnából való 13. századi kör alakú festett üveget foglalt bele a népszerű litván népi ábrázolásba. 7 Részletesen Id. in: Gillian Naylor: The Arts and Crafts Movement. London. 1971. Bővebb, nemzetközi kitekintést ad Elizabeth Cumming és Wendy Kaplan: The Arts and Crafts Movement. London. 1991. 8 Peter Stansky: Redesigning the World: William Morris, the 1880s and the Arts and Crafts. Princeton, 1985. 39. 9 Peter Floud: Victoria and Albert Museum Exibition of Victorian and Edwardian Decorative Arts. London, 1952. 38. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom