Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

SZABÓ KRISZTINA ANNA: »AZ EGÉSZÉLET SZIGETE« ÉLETMÓD ÉS MENTALITÁS A GÖDÖLLŐI MÚVÉSZTELEPEN

JEGYZETEK 1 E források közt említhetjük - a teljesség igénye nélkül, de az anyag gazdagságának érzékeltetésére - az alábbiakat: a család tulajdonában lévő hagyatékból 1995-ben előkerült 71 oldalnyi Nagy Sándor-kézirat, melynek létezését korábban egy megjelent részlete, illetve Dénes Jenő Körösfői-életrajza sejtette. A kézirat címe: Életrajzunk Kriesch Aladárral. Jelen sorok szerzője juttatta el a kézirat fénymásolt változatát a Gödöllői Városi Múzeum levéltárába, illetve publikálta a millennium körüli időszakra vonatkozó részleteit az Ars Hungarica 1996/1-es kötetében; teljes, kritikai szövegkiadás még nem jelent meg. Felbukkantak a gödöllőiek finn barátainak, Yrjö Liipolának és Akseli Gallen-Kallelának visszaemlékezései és levelei: Akseli Gallen-Kallela Magyarországon. Yrjö Liipola naplójának részleteit ford, és közli: Kriesch Tamás. In: Művészettörténeti Értesítő 1979/1. 48-50., Kerttu Kannas: Akseli GallenKallela magyarországi kapcsolatai. In: Gallen-Kallela gyűjteményes kiállításának (Magyar Nemzeti Galéria, 1982. okt. 15,-nov. 28.) katalógusa, 6-29. Levélrészleteket közöl még: Koós Judith: Akseli Gallen-Kallela (1865-1931) és a finn-magyar művészeti kapcsolatok kezdetei. In: Művészettörténeti Értesítő 1967/1. 44-66. Nyomtatásban olvashatók Polónyi Péternek a gödöllői szövőműhely egykori alkalmazottaival, a művésztelep tagjainak családtagjaival és tanítványaival készített riportjai: Gödöllőiek, szentendreiek. Studía Comitatensia 10. (1982), illetve Remsey Ágnesnek, Remsey Jenő leányának a korszakkal foglalkozó, dokumentum-mozzanatokat is tartalmazó kisregénye, a Nagyobb mozdulat (Gödöllő, 1992). 1993-ban újabb kiadást ért meg a gödöllőiekkel szimpatizáló Harsányi Kálmán 1914-ben megjelent kulcsregénye, A kristálynézők, melyben az író nevük csekély megváltoztatásával és teljesen felismerhetően szerepelteti a művészeket. Keserű Katalin publikálta Zichy István naplójának részleteit (In: Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve, 1992.146-69.); a Gödöllői Városi Múzeum levéltárában őrzi Kriesch Margit és Juhász Gyöngyvér visszaemlékezéseit (az előbbi Körösfői-Kriesch Aladár, az utóbbi Juhász Árpád leánya): Kriesch Margit visszaemlékezései és vele készült riport (GVM, A92.70.1., A92.75.1.); Juhász Gyöngyvér visszaemlékezése (GVM, A92.15.1.). Végül jelen sorok szerzőjének 1993 júniusában módjában állt Nagy Sándor és Kriesch Laura leányával, az 1904-ben született Nagy Laurával (özv. Hervey Gézáné) riportsorozatot készítenie. A kb. nyolcórányi hanganyagnak gépiratos változata szintén a Gödöllői Városi Múzeum levéltárában van, egy részlete pedig nyomtatásban is megjelent: Nagy Laura visszaemlékezései. In: Nagysándor. Vár ucca tizenhét könyvek. Veszprém, 1999/2.152-158. 2 Remsey Ágnes: i. m. 26. 3 F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok 1867-1945. Budapest, 1989. 190-208, 214-15, 236-244. A férfiöltözködés szabályaival kapcsolatban ld. Mangold Béla Kolos táblázatát 1910-ból, i. m. 202-205. 4 Nagy Sándor nyílt levele „A női ruházat" körkérdés tárgyában. In: A nő és a társadalom, 1907. nov. 1. (I./ll.) 183-184. 5 Undi Mariska nyílt levele „A női ruházat" körkérdés tárgyában. Uo„ 1908. február 1. (11/2.) 25-26. 6 Undi Mariska, uo. 7 Az öltözködésük rekonstrukciójához felhasznált visszaemlékezéseket ld. az 1. jegyzetben; továbbá: Mihály Judit (Aronson Gáborné): Édesapám. In: Mihály Rezső emlékkiállítás katalógusa, Gödöllői Városi Múzeum. Gödöllő, 1989. 8 Remsey Ágnes: i. m. 21. 9 Nagy Sándor: Életrajzunk Kriesch Aladárral. 73. 1

0 Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Budapest, 1990.; Hatvany Lajos: Urak és emberek. Budapest, 1980.; Féja Géza: Bölcsődal. Budapest, 1958.; Visi Lakatos Mária: Élet egy régi pécsi polgárcsaládban. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 1992. 1

1 Az étkezésük rekonstrukciójához felhasznált visszaemlékezéseket ld. az 1. jegyzetben; értékes információkat tartalmaztak továbbá Mrs. Yvette Bowernek, Nagy Sándor és Kriesch Laura unokájának szóbeli közlései. 1

2 Kuhne Lajos: Az új gyógyító tudomány, vagy a betegségek egységéről szóló tan és az ezen alapuló egységes, orvosság és sebészeti műtét nélküli gyógyítás. Szombathely, 1895. 1

3 Remsey Jenő: Szecesszió, spirituális művészet. In: Vigília 1973/11. És az idilli kép kiegyensúlyozására egy apró anekdota: a fajsúlyos Graham-kenyéren felnőtt Kriesch-gyerekek a bibliai intelmet így fordították ki: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza Graham-kenyérrel." (Mrs. Yvette Bower közlése.) 1

4 Nagy Laura visszaemlékezése, 1993. 1

5 Remsey Ágnes: i. m. 25. 1

6 Zichy István naplórészletei, (közli: Keserű K.) Gödöllői Városi Múzeum évkönyve, 1992.151. 1

7 Polónyi Péter interjúja Iván Szilárddal. In: Studia Comitatensia 10. (1982.) 76. 1

8 Márai Sándor: i. m. 31. 1

9 Nagy Sándor: Életrajzunk Kriesch Aladárral. 38. 2

0 S. Kneipp: így éljetek! Tanácsok és utasítások egészségesek és betegekszámára. Esztergom, 1891. 2

1 Ezzel kapcsolatban ld. Nagy Laura visszamlékezései, 1993. 49. és Remsey Ágnes: i. m. 31. 2

2 A sporttevékenységük rekonstrukciójához felhasznált visszaemlékezéseket ld. az 1. jegyzetben. 2

3 Ezzel kapcsolatban ld. pl.: Remsey Ágnes: i. m. 82. 2

4 Geller Katalin részletesen elemzi a gödöllőiek „fehér szimbolizmusát" és az említett képtípusok korabeli rokonait, külföldi párhuzamait és jelentésárnyalataíkat. Gellér Katalin-Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1994.107. 2

5 Juhász Gyöngyvér visszaemlékezésének a GVM-ben őrzött gépirata (GVM, A92.15.1.) 28. 2

8 Konopi Kálmán: i. m. 145. 2

7 Undi Mariska: Szépségkeresés, művészi öltözködés. (Két vetítettképes előadás a Feministák Egyesületében). In: Népművelés 1911. 131-39. és 179-86. 2

8 Vitányi Iván: Beszélgetés Dienes Valériával. In: Valóság 1975/8.94. 2

9 Ld. Kerttu Kannas: i. m. 17. 3

0 A már többször idézett visszaemlékezéseken kívül Id.: Thoroczkai Wigand Ede: Akseli Gallen-Kallela. In: Túrán 1931. 3

1 Thoroczkai Wigand Ede: i. m. 36. 3

2 Körösfői-Kriesch Aladár levelei Akseli Gallen-Kallelához, 1907. szept. 19.. 1908. jan. 6., 1909. febr. 3. (A tarvaspää-i Gallen-Kallela Múzeum levéltárában.) Idézi: Kerttu Kannas: i. m. 17., 24. 3

3 B. Kiss Éva: A gödöllői iskola iparművészeti törekvései. In: Vigília 1973/11. 743. 3

4 Nagy Sándor: Mese az Egészélet szigetéről. In: Népművelés 1907. 43. 50