Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

SZINYEI MERSE ANNA: SZUBJEKTÍV ADALÉKOK A DIÓDI FESTŐTELEPHEZ

Zeyk Ella és Janka. 1880-as évek vége Körösfői-Kriesch Aladár: Zeyk leányok. 1894 A Gödöllőre átköltözött művészek képeinek hiányában legalább ez emlékeztet arra a sokaknak oly kedves egykori falura, mely római kőoroszlánoktól őrzött tiszta forrásaival, a kerteket körbeölelő csobogó patakjaival, dús vegetációjával nem csak festőket ihletett meg, hanem a természetes életmód követőjévé szegődött, tolsztojánus filozófusokat is, mint amilyen ífj. Boér Jenő volt. Agyonszennyezett környezetünk megmentéséhez adhat kulcsot „Az ember" cimű könyvének vezérlő gondolata: „Öntudatos együttakarás a Teremtő Élettel"

7. JEGYZETEK 1 Értékes segítségéért itt mondok köszönetet nővéremnek, Bárczay Istvánné Szinyei Merse Évának, aki Pali bátyámmal együtt még a diódi Vincenti-kúriában született, és aki gondosan megőrizte és most rendelkezésemre bocsátotta a megmaradt családi dokumentumokat. 2 A Diódon századok óta birtokos Miksa családba beházasodott, olasz eredetű egykori katonatiszt, római szent birodalmi lovag Vincenti Nándor fiának, Vincenti Miksának (1858-1934) szentkatolnai Elekes Pannával (1881-1949) kötött házasságából egyetlen gyermek született, Kató (1902-1978). Szüleiéhez hasonlóan az ő esküvője is Hunyadi János tövisí templomában volt Szinyei Merse Pállal (1902-1958), a festő unokájával. A fiatalok Diódon ismerkedtek meg, amikor Pál látogatóba érkezett unokatestvéreihez, Vita Ödön és Zeyk Ella gyermekeihez - köztük Vita Zsigmondhoz, akinek a legtöbbet köszönhetjük a diódi festőtelep irodalmában. Egyébként Pál szülei: Zeyk Janka és Szinyei Merse Félix ís ugyanott keltek egybe. A Zeyk családról lásd később. 3 Gemälde-Ausstellung Tom von Dreger. Militär-Kasino. Vorwort: Richard Wilhelm. Wien [é. n. 1917 körül). 4 Műcsarnok 1895. Tavaszi kiállítás, kat.sz.: 225. „Kriesch Aladár: Kettős arckép, olajfest. Magántulajdon". Dénes Jenőnek a festőről 1939-ben megjelent disszertációjában mind a datálás. mind a tulajdonos megjelölése téves (159. old. 85. sz.): „Zeyk lányok, 1900, olajf. vászon. Budapest, Szinyei Merse Jenő tulajdona". A festmény, több más képpel együtt, a jernyei kúriából került a kisszebeni (Sabinov) Városi Múzeumba. Pontos adatai: 80 x 106 cm, jelezve jobbra lent: A.K.94. Fekete-fehérben reprodukálta Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon. Budapest, 1985. 319. kép. A szerző akkor még nem ismerte az ábrázoltak kilétét, de a kötet 1988-as idegen nyelvű kiadásaiban már felhasználta pontosításomat. 5 A ház 1849-i tulajdonosa Zeyk Domokos volt. Bem tábornok hadsegéde, akinek hősi halálára Bajza József verse emlékeztet máig a héjjasfalvi obeliszken, illetve egy elbeszélés Jókai Mór Csataképek című könyvében. Árván maradt Gábor fia csak 1875-ben szánta rá magát az újjáépítésre, amikor házasodni készült. Felesége Barcsay Matild volt, Barcsay Zsigmond és Bruckenthal Zsófia leánya ( a nagyszebeni múzeumalapító szász gubernátor leszármazottja). Korán árván hagyta leánykáit, Ellát és Jankát, akiknek nevelését így apjuk és nagyanyjuk irányította. 6 Vita Zsigmond: A diódi festőtelep és a tolsztoji eszmék hatása művészetünkben. Művészettörténeti Értesítő 1975/4.283., valamint a kertről uő: Ahol én gyermek voltam, in: Enyedi évek. enyedi emberek. Csíkszereda, 1998.34. 7 Idézi Vita Zs. 1975. i.m. 282. 40