Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
Sárdy Gyula: A budapesti Fehérvári úti új iskola. Építő Ipar, 1912. 471-472., 479-482. Sármány llona-Christian Witt-Dörring: Ödön Moiret. Möbel und frühe Plastiken. Österreichische Museum für Angewandte Kunst. 6. September -10. November 1985. (Kiállítási katalógus) Sárosi Bella: A gödöllői iparművészeti telep. Művészi Ipar, 1905/2. 18-19. Schmitt Jenő Henrik három előadása: Tolsztoj - Nietzsche - Ibsen. Az előszót és Schmitt Jenő életrajzát írta: Migray József. Budapest, 1911. Schmitt Jenő Henrik: Művészet, etikai élet, szerelem. Migray József előszavával és bevezetésével. Budapest, 1917. Schmitt Jenő Henrik: A szellem fejlődéstörténete. Budapest, 1920. Schodits Lajos: A budapesti Népszálló. Építő Ipar, 1912. 25-27., 37-40., 47-50. Schodits Lajos - Eberling Béla: A Budapest székesfővárosi VI. kerületi népszálló. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1914/7. 109-116. Sídló Ferenc: Városok, házak, bútorok. - Ötletek. - Népművelés, 1911/6. 320-327. Sidló Ferenc: A szobor születése. Képzőművészet, 1927/3. 4-7. Sümegi György: A velencei magyar pavilonról. Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve 1992. Gödöllő, 1993.117-128. Sz. 1.: A gödöllőiek. A Ház, 1909.178-179. Szabadi Judit: Nagy Sándor művészetéről. Vigília, 1973/11. 734-737. Szabadi Judit: A magyar szecesszió eszmetörténeti vázlata. Ars Hungarica, 1981/1.17-42. Szabadi Judit: Ábrázolási típusok a századforduló magyar művészetében. Ars Hungarica, 1977/1. 31-45. Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Festészet, grafika, szobrászat. Budapest, 1979. Szabó Krisztina Anna: „Az egészélet szigete". Életmód és mentalitás a Gödöllői művésztelepen. 1997. (Disszertáció.) Gödöllői Városi Múzeum A. 97.43.1. Székely Bertalan levele Nagy Sándorhoz. Magyar Művészet, 1935. 251-252. Szentesy Thiesz Géza: Moiret Ödön szobrászművész élete és munkássága. MDK-C-1-10/1810.1-7. Tolsztoj Leó, gróf: Mi a művészet? Szeged, 1899. Tolsztoj, Leó: Tudomány és művészet. Budapest, 1902. Tolsztoj, Leó: Kiáltvány az emberiséghez. Budapest, 1904. Tolsztoj: Az életről. Fordította: Nagy Sándor. Népművelés 1910/5. 40-41., 263-272. Tolsztoj: Gondolatok a nevelésről és tanításról. Népművelés. 1910/5. 40-41., 280-287. Tolsztoj: Az életről. Fordította: Nagy Sándor. Budapest, 1911. Thoroezkai Wigand Ede: A ház. Magyar Iparművészet, 1910. 315-316. Thoroezkai Wigand Ede: Erdély beszédes hagyományai. Budapest, é.n. Toroczkai-Wigand Ede: Hímes udvar. Budapest, 1916. Toroczkai-Wigand Ede: Cserényös házak. Budapest, 1916. Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1916. Toroczkai-Wigand Ede: Régi kert s míesei. Budapest, 1917. Toroczkai-Wigand Ede: Hajdonába, régös-régön. Budapest, 1917. Thoroezkai Wigand Ede: Architectura. Budapest, 1936. Tóth Árpád: A gödöllőiek. Kriesch Aladár és Nagy Sándor. A Hét, 1909/38. 635-636. Tóth Árpád: Mihály Rezső: Baríék kalandjai. Nyugat, 1911.1.120. Ujváry Ignác: Tanulmányok a művészi nevelés köréből. Nemzeti Nőnevelés. 1902/2-3. 78-84. Undi S. Mariska: Kalotaszegi kályhacsempék és utcaajtók. Magyar Iparművészet, 1904. 215-225. Undi S. Mariska: A női ruházat. A nő és a társadalom, 1908/1. 7. Undi S. Mariska: Párizsi művészi női ruhák. Magyar Iparművészet, 1909. 65-66. Undi S. Mariska: A művészhez - a művéről. (Küldöm Nagy Sándornak.) Élet, 2.1910. szeptember 18. 356. Undi Mariska: Szépségkeresés, művészi öltözködés. Népművelés, 911/9. 131-139., 1911/10. 179-186. Undi S. Mariska: Művészi fejlődésem - tanulságaim. Magyar Iparművészet, 1912. 47-60. Undi Mariska: Játékszerek hajdan és ma. In: Magyarság Évkönyve. Budapest, 1933.195-200. Undi Mariska festő és iparművész (1877-1959) gyűjteményes kiállítása. Bev.: Gellér Katalin. Gödöllő, 1996. Veszprémi művészek és mecénások a századelőn. Szerk. V. dr. Fodor Zsuzsa. Kiállítási katalógus. Veszprém, 1994. Varga Vera: A kápolna üvegfestményei az Országos Budai Tébolyda Együttesében. Magyar Építőművészet, 1992/6. 48-51. Vita Zsigmond: A diódi festőtelep és a tolsztoji eszmék hatása művészetünkben. Művészettörténeti Értesítő, 1975/4. 281-283. Vita Zsigmond: Körösfői Kriesch Aladár és a diódi festőtelep. Korunk, 1973/11. 1774-1778. Ybl Ervin. Dr.: Transzcendens művészet. Művészet, 1911. 410-419. Ybl Ervin: A premontreiek gödöllői főgimnáziuma. Magyar Iparművészet, 1925. 41-42. Ybl Ervin: Remsey Jenő újabb képei. Magyar Iparművészet, 1930. 123-124. Ybl Ervin: Sidló Ferenc szobrászművész. Revue de Hongrie, 1937. 63-66. Ybl Ervin: Sidló Ferenc művészete. Szépművészet, 1941. 211-213. [Ybl Ervin] -1 -n: Remsey Jenő. Művészet, 1965/1. 28-29. Yrjö Liipola: Akseli Gallen-Kallela Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő, 1977/1. 48-50. Zichy István: Napló (részletek). In: A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve 1992. Gödöllő, 1993.146-169. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: RÉVÉSZ EMESE GELLÉR KATALIN ŐRtNÉ NAGY CECÍLIA 253
