Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
PLESZNIVY EDIT: A KÉVE MŰVÉSZTÁRSULAT ÉS A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP KAPCSOLATA
Károly, az erdélyi építészetről szóló nagyszabású tanulmányával, a Kéve művésztársulat pedig 11. kiállításának fotóival képviseltette magát. 1 0 Az 1910-es A Ház Erdei Viktor Eros immaterialis című litográfiái mappájának ismertetése mellett, népművészeti tárgyú tanulmányokat hozott Ács Lipót és Dömötör István tollából és a Kéve bécsi kiállításáról tudósított, az enteriőrképek sorát mellékelve. 1 1 A gödöllőiek tágabb szellemi körének jelenlétét erősítette, hogy A Ház 1911-es számában helyet kapott Szabó Ervinnek, a fővárosi könyvtár tervpályázatát bemutató írása. A Kéve Nemzeti Szalon-beli kiállításáról tudósítva a lapban többek között Remsey Jenő, Erdei Viktor, Mihály Rezső egyegy reprodukciója volt látható. 1 2 A Ház 1911-ig működött, megszűnése után a társulat A Kéve Könyve című kiadványt tette közzé, mely folytatta és kibővítette A Ház korábbi szerepét; terjesztette a társulat eszmei programját. „A Kévének mint testületnek ritkán, egy évben legfeljebb egyszer adódik alkalma arra, hogy tagjainak művészi meggyőződését a nagyközönséggel közölje; csupán egyes kiállításain mutathatja meg a termelt anyag művészi fajsúlyát, a kitűzött célok értékét és az eredmények közelségét. Az egyesület még állandóbbá és elevenebbé akarja tenni a közönséghez való kapcsolatát. Ezért indította meg ezt a könyvsorozatot, amely művészi tanulmányok, aktuális művészi események és egyesületi hírek közlésével számot ad azokról a szellemi motívumokról, melyek a tagjait munkára izgatják, érdeklődésüket művészi dolgokban lekötik [...]" 1 3 1911-16-ig A Kéve Könyveknek nyolc kötete látott napvilágot folyamatosan, majd hosszabb szünet után 1928 és 1929-ben egy-egy újabb szám készült el. A könyvek egységesen tervezett kiadványok voltak. A közölt tanulmányok és cikkek nem szegődtek egy-egy stílus szószólóivá, hanem a kortárs művészet számos problémáját érintették. A „Gesamtkunst" törekvéseknek megfelelően, az írások a vizuális művészet szinte minden ágára kitértek - építészeti, iparművészeti, díszlet- és jelmeztervezői, táncművészeti kérdésekkel foglalkoztak - ugyanakkor a széles sávban pásztázó figyelem kiterjedt a régi művészetre is. „Művészeti irodalom" címszó alatt rendszeresen ismertetéseket hoztak az újonnan megjelent könyvekről. 1'' A szerzők között a gödöllői telep alkotói is képviseltették magukat, kiknek műveivel A Kéve Könyvek lapjain gyakran találkozhatunk. 1 5 A képző- és iparművészet számos ágában munkálkodó tagokon túl, a gödöllői művésztelepet és a Kéve művésztársulatot a szecessziós program vállalása kötötte össze. Míg Gödöllőn a „kivonulás", a fővárostól való elszakadást jelentette és a mindennapokat átszövő intellektuális életközösség kialakulását eredményezte, addig a Kéve, fővárosi A Kéve IV. kiállítása. 1913. Nemzeti Szalon Szablya-Frischauf Ferenc enteriőrje. Repr. A Kéve Könyve 1913. április A Kéve IV. kiállítása. 1913. Nemzeti Szalon Szablya -Frischauf Ferenc enteriőrje. Repr. A Kéve Könyve 1913. április A Kéve IV. kiállítása. 1913. Nemzeti Szalon Szablya-Frischauf Ferenc enteriőrje. Repr. A Kéve Könyve 1913. április