Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

NAGY ILDIKÓ: A GÖDÖLLŐI TRADÍCIÓ TOVÁBBÉLÉSE MOIRET ÖDÖN MŰVÉSZETÉBEN

temen kiállt három tanártársa mellett, és félt az esetleges következményektől. A túlfeszített munka következtében (heti 36 órát tanított) idegkimerültség lépett fel nála, családi, anyagi problémái is voltak, a hazai viszonyokat nyílván teljesen reményteleneknek ítélte, bízott bécsi kapcsolataiban, és változtatni akart az életén. Súlyosan csalódott. Különösen fájdalmas lehetett számára, hogy a Galerie Miethkénél tervezett egyéni kiállítása - nyolcvan szobor bemutatásával - meghiúsult, mert a művek kiszállításához a magyar Belügyminisztérium nem adott engedélyt. A művészetéről szóló tanulmány megjelenését az Österreichische Kunstban pedig helybeli konfliktusok akadályozták meg. 1921-ben a Secessionban kiállítja az Asszonysorsciklus négy életnagyságú figuráját (Belépés az életbe, Odaadás, A megszentelt, A kérdés). A következő években számos portrét csinál, és úgy tűnik, hogy bécsi éveiben ez az egyetlen pénzkereseti lehetőség a szómára. Ez a helyzet csak a második világháború után változik meg, amikor több köztéri megbízást kap nemcsak Bécsben, hanem Londonban is. Ez utóbbiakhoz nyilván fia révén jutott, aki ekkor már Londonban él és építészként dolgozik. 1922-től 1949-ig állandóan foglalkozik a visszatelepülés gondolatával. Rendszeresen kiállít a budapesti tárlatokon,

1

7 csaknem évente hazalátogat, és szinte folyamatosan van állandó, bejelentett lakása Budapesten. Ezzel párhuzamosak a művésztelep alapítási kísérletei, illetve próbálkozásai, hogy valamilyen - a gödöllőihez hasonló - művészi közösséget találjon. 1922-ben hírül veszi, hogy Lyka Károly és Csók István Pécsett akarnak művésztelepet létesíteni. Azonnal ajánlkozik, hogy fiával (aki ekkor 12 éves), „néhány zenésszel, esetleg táncművésszel" együtt részt venne a telep munkájában.

1

8 Erről húgát is tudósítja, akivel közösen egy testkultúra-iskolát szeretne létrehozni Ausztriában, vidéken, magyar növendékekkel.

1

9 Ebben ő természetesen művészetet oktatna, elméleti órákkal együtt. Az iskola mellett kis családi gazdaság is működne, gyümölcstermesztéssel, háziállatokkal stb. Moiret Lujza az énektanítást egy speciális módszerrel, az Armin-féle Stauprinzip alapján végezte. Ennek lényege az a légzéstechnika, amit ő tüdőbetegek gyógyítására is eredményesen alkalmazott. Módszeréről könyvet is írt.

2

0 Az ének- és mozgásművészet szorosan öszszekapcsolódott a gyógyítással a korszak különféle testkultúra-mozgalmaiban, és ez Moiret művésztelep-terveinek is szerves része. Az ajánlatokat - változatos formákban évtizedeken át ismétli, hol Tirolban, hol a család dunaalmásí házában szeretné megvalósítani terveit a családtagok, barátok bevonásával. De próbálkozik azzal is, hogy már meglévő, hasonló célú művészcsoportokhoz csatlakozzék. Ezek közül talán Hilde Hager iskolája a legjelentősebb, amelyben „testképző - és tánckurzusok folynak", és ahol ő „képzőművészeti és teoretikus" tanfolyamokat tart (vagy tartana - mindenesetre meghirdette őket).

2

11924-ben a Wiener Künstler Siedlunghoz akar csatlakozni (tagjai építészek, szobrászok, festők, iparművészek, színészek, költők, énekesek, karmesterek stb. - a vezetőség csupa professzor és udvari tanácsos), de valószínű, hogy az elképzelésen túl nem sok valósult meg a művésztelepből.

2

2 Állandóan viszszatérő gondolat a levelekben, hogy kapcsolatot kellene találnia a magyarországi mozdulatművészeti iskolákkal (Dienes Valéria, Madzsar Alice, Révész Mária neve merül fel), de ez sosem konkretizálódik. 1924 decemberében azt írja húgának, elhatározta, hogy maga csinál egy iskolát. Az első ülés ebben a tárgyban 1925 február elsején volt, a résztvevők közül (Anton) Hanak és Cizek neve a legismertebb (amennyiben valóban Franz Cizekről van szó).

23 Ez arra utal, hogy Moiret elképzeléseinek talán voltak hívei - legalábbis kezdetben, de realitásalapja valószínűleg sohasem. (Köztudott, hogy Cizek a legjelentősebb osztrák avantgarde iskolát hozta létre, tehát volt igény Bécsben még egy modern szellemű művészeti magániskolára is, noha Moiret elképzelései mindig is inkább a századforduló eszményeiben gyökereztek, a modernizmussal nem rokonszenvezett.) Amikor 1926-ban azt írja húgának, hogy „Az igaz élet iskolája 2 helyen: Mödlingben és Nussdorfban kezdetét vette.", akkor ez már arra az antropozófiaí társaságra vonatkozik, amellyel ténylegesen is kapcsolatot tartott, és amelynek céljait megpróbálta egyeztetni a saját elképzeléseivel.

2

4 Ez sem sikerült, bár az antropozófiának elkötelezett híve maradt. Magánya tényleg szívszorító, és feloldhatatlannak látszik. „Az én problémám [...] hogy hol és hogyan lelhetném meg a művészi munka és a tanítás formájában a cselekvésnek valamilyen, a nyilvánossághoz lehetőleg közel álló nyílt mezejét" - írja.

2

5 Végül 1928-ban egy katolikus közösséghez (Christengemeinschaft) csatlakozik. Elmélyül vallási miszticizmusa, és bár sosem adja fel művésztelep-alapítási terveit, ezek egyre inkább az irrealitás és a fantázia világába tevődnek át. Ez a terep viszont neki való. Az első konkrét híradás Az új élet városáról 1924-ből való, és már elég részletes elképzeléseket tartalmaz.

26 1926-ban a bécsi városépítészeti kongresszus alkalmával kiállítást rendez a Theseus Tempelben. A várostervet és hozzá készült száz rajzát mutatja be. A müncheni Baupolitik című folyóirat három folytatásban, 26 illusztrációval közölte a városterv részletes leírását.

2

7 Ez volt a legnagyobb siker, amit elért. Ennek alapján a Magyar Iparművészet is bemutatta Moiret elképzeléseit.

2

8 1927-ben két, 1940-41-ben pedig 17 előadást tartott róla Budapesten. Szüntelenül ostromolta az éppen aktuális budapesti hatóságokat, hogy az évek során egyre bővülő tervnek legalább egy kis részletét valósítsák meg. És mert határozott elutasí-