Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
HORVÁTH HILDA: A GÖDÖLLŐIEK ÉS A KISGRAFIKA
HORVÁT H HILDA A GÖDÖLLŐIEK ÉS A K1SGRAFIKA írásunkban - a gödöllői mesterek kapcsán - olyan sajátos művészeti területtel, a kisgrafikával foglalkozunk, mely azonnal felveti a kérdést: érdemes-e, lehet-e különválasztani Nagy Sándor és Körösfői-Kriesch Aladár ex libris-művészetét többi alkotásaiktól. Életművük, életszemléletük egységes egész, ugyanaz a szellem hatja át minden műalkotásukat: így a cseppben, a kisgrafikában is benne van a teljesség igénye, és éppen emiatt nem beszélhetünk ex librisekről anélkül, hogy ki ne bogoznánk azokat a szálakat, melyek összekötik az egész oeuvre-t. A (kis)grafikát mégis előtérbe helyeznénk, hiszen a századforduló legjellemzőbb és legizgalmasabb művészeti ága a grafika volt, melyben a szecessziós díszítőstílus megszületett. A Gesamtkunstwerk szellemében a könyvművészethez tartozott és vele együtt élte virágkorát a századfordulón az ex libris-művészet. Egyik kiemelkedő mestere Magyarországon Nagy Sándor, s rajta kívül Kriesch Aladár is alkotott néhány jellegzetes könyvjegyet. Művészetük „[...] különösen a könyvgrafika területén korszakos jelentőségű volt, mert innen érkeztek az új ornamentika legpregnánsabb termékei" 1. A 19. század végén Angliában újult meg a könyvművészet, s a Kelmscott Press kiadványai nyomán nemcsak a William Morris-féle nyomtatványok, hanem a grafikusok, Aubrey Beardsley és Walter Crane stílusa is számos követőre talált a kontinensen és Magyarországon is. A hazai ex libris-művészetre azonban az angol linearizmuson kívül ihletően hatott a bécsi geometrizálás is, s mindkettő sajátosan egybefonódott a magyar ornamentikával. A gödöllői művésztelep mestereinél egyértelmű az angol befolyás: az alakok légies megjelenése, a finom dekorativitás, az érzékeny vonal mindent átható, átjáró uralma egyértelműen erre vall. A preraffaeliták irodalom- és művészetkultusza, Crane linearizmusa, tiszta, klasszikus vonalvezetése a gödöllői mesterek szimbolikus mondanivalót sugalló illusztrációs tevékenységét is megihlette. Nagy Sándort a maga korában a magyar Morrisnak nevezte egy kritikus. 2 Walter Crane hatása egyetemesnek tekinthető, s mellettük a glasgow-i iskola nyújtott, vertikális művészete hatott jelentősen, de rajtuk kívül néhány német művészt is említhetnénk, akiknek szellemisége, vonalkultusza rokonítható a gödöllőiekével. Álnéven Fidus (Hugo Hoeppener) az egyik művész, kinek aktjai, fény után kapaszkodó, nyújtózkodó figurái Nagy Sándor némely ex librisét idézik. Vallásos érzülettől mélyen átitatott alkotásokat hozott létre a E. M. Lilien, átszellemült figuráit erőteljes vonalak ölelik körül. Nagy Sándor és Kriesch Aladár közös, ihletett műve Koronghi Lippich Elek költeményeinek illusztrált kiadása - a kortárs kritikus szerint-a modern magyar irodalom legszebben díszített könyve. 3 Mindehhez, Nagy Sándor vonalés fantázíagazdag illusztrációihoz," sajátos, szimbolikus kompozícióihoz néhány ex libris is kapcsolódik. Némely könyvjegye mintha illusztráció lenne, súlyos gondolati tartalommal terhelt s a Koronghi-illusztrációkhoz hasonló a kompozíció, vonalhurkokkal, folyondárokkal övezve. Megfigyelhető más esetben is, hogy illusztrációs tevékenységéhez szervesen kapcsolódnak a kisgrafikák: a Napfiak meséi című művet említenénk. Dekoratív elem Nagy Sándor több ex librisén a hajlékony tüskés ág, mely annyira stilizált, hogy csak sejthetjük a dekoráció eredeti forrását. Sajátosak azok a kompozíciók, melyek nem lehatároltak, hanem szinte a végtelen felé nyitottak, ahogy a kusza vonalháló, a sallangdíszes ornamentika, fonadék (Czakó Elemér, Lyka Károly) keretezi őket, s a csapzott, kerengő, olykor nagyot lendülő vonalak a végtelenség érzetét keltik. Előfordulnak lehatárolt, zárt kompozíciók is, s igaz, ritkán - egyszer - körbekomponáltak a figurák (dr. Illés Dezső). A fentiekben vázoltuk, hogy Nagy Sándor grafikái miként kötődnek az egyetemes művészeti áramlatokhoz és saját más jellegű alkotásaihoz. Gondolatgazdagság és stílustiszta vonalkompozíció, európai szellem és magyar ízlés jellemzi őket. Az alábbiakban ex libris művészetének jellegzetes témáit, ábrázolási típusait említenénk meg. Művei között vannak olyanok, melyek a tradicionális, allegorizáló-emblematikus ábrázolásokhoz, azaz például egyes foglalkozásjelképekhez kapcsolódnak, ám e hagyományos, tipikus jelek, jelképek sohasem önmagukban és önmagukért jelennek meg, hanem mindig részeivé válnak valamely figurális kompozíciónak, egy különös világnak. A könyvjegyek leggyakoribb motívuma általában maga a könyv, mint a tudás jelképe, mely Nagy Sándor művészetében is megjelenik különféle, változatos kompozícióban: olvasó figura (Czakó Elemér, Weissenbach Iván), könyvéből feltekintő leány (Káldor Artúr, Viharos), akt könyvvel (Siklóssy László), leány könyvvel (lfj. Mild Gyula), könyvtár129
