Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
tak rendre a motívumok »mütyürkéi«; megszületett a lélekben egy új virág: az életre alkalmazható művészet, ledőlt az állvány-művészet, s helyébe lépett a külsőleg és belsőleg átéltnek szükségképpeni kifejezése" - írta. 3 2 Kifestette rue de Copenhague 8. szám alatti műtermének bútorait, s megszülettek jellegzetes szecessziós fantáziarajzai, ezek a zsúfolt, hol allegorikus jelentésű, hol a vonal szeszélyes futásából születő szimbolikus munkák, amelyek meghökkentő ellentétben állnak moralizáló, eszméket megjelenítő kompozícióival, bár hozzájuk hasonlóan, többnyire didaktikus vonalmesék. Hazatérése után, 1902-ben megfestette programképét, a Mester (Rabbi), hol lakol? című, nazarénus eszmeiségű temperáját, amelyen festőbarátait Tolsztoj és Keresztelő Szent János nyomába induló apostolként jelenítette meg. A festőállvány elhagyottan áll az út szélén, egyrészt a táblaképfestészet jelentőségét háttérbe szorító új ars poeticára, másrészt az 1890-es évek végétől Kriesch-sel töltött diódi vakációk alatt megfogalmazott, az igaz élet útját kereső törekvéseikre utal, amelyet Az élet művészetéről írt könyve mottójában így foglalt össze: „A művészet gyönyörű kitevője az életnek, de az élet művészete, az maga az élet". 3 3 Nagy Sándor az 1900-as párizsi világkiállítás után hazatért. Két év múlva elvette Kriesch Aladár művésznő húgát, s egyévi szüzességet fogadva, visszavonultak Veszprémbe, ahol házukat és ruháikat finoman indázó ornamentikával díszítették, s a rózsát és a szívet szimbólumul választva megkezdték közös életüket. Egymás után születtek az új életmódot megfogalmazó, közös szignóval készült, aprólékos kidolgozású, elbeszélő alkotások (A mi kertünk, 1902; Szent várakozás, 1904; Tűzhely, Kisfaludy-ablak. 1913 előtt). Nagy Sándorék későbbi munkáit is áthatotta a korai műveket jellemző idealisztikus-pietisztikus szemlélet és a mindent mindennel egybeindáztató vonaljátékon keresztül megjelenített érzelmek. Témáikkal később is erősen tapadtak az otthonhoz, a tájhoz, amely a családias gödöllői műhely egészét jellemezte. SZECESSZIÓS ÉLETÉS MŰVÉSZETFILOZÓFIA KIMUNKÁLÁSA A gödöllői műhely a városból kivonuló 19. századi művésztelepek számos jellegzetes vonását örökölte. Megújulásért a természethez fordultak, de a nagybányai kortársakkal szemben fő céljuk nem a tájábrázolás új festői útjainak a kimunkálása volt, hanem a természettel való szoros kapcsolat kialakítása, természetes életmódon alapuló új életelvek megvalósítása. Az ókor és a középkor egységesnek látott világnézetére vágytak, művészetelméletükben és gyakorlatukban a művészet és mesterség szétvált fogalmának újraegyesítésén dolgoztak. A romantikus természetkultusz és a monisztikus természetvallások hatása mellett, az asconai telephez hasonlóan, a mítoszok újraélésének szándéka áthatotta műveiket és mindennapjaikat; az egészséges életmód, a testmozgás, a napozás, fürdőzés mitikus tartalmakra utaló szertartássá vált. A város elhagyására Kriescht egészségügyi szempontok késztették, de a „bűnös Babylonból" való távozás, a kapitalizálódó ország szociális-erkölcsi problémáinak a kritikájával, a népművészet, a falu romantikus gyökerű kultuszával is összekapcsolódott. 3" Példaként lebeghetett előttük a Gödöllőhöz közel eső Szadára visszavonuló, s Nemzeti Szalon-belí kiállításán újra reflektorfénybe kerülő Székely Bertalan is, akit szadai magányában már tanulóéveik idején is többször meglátogattak. A zseni fogalmának meghatározása és a mítoszkeresés középpontba állítása mellett az életmód kérdések iránti, már-már mosolyogtató komolyságú figyelemük, a „füsthősökkel" a „cigarettalovagokkal" (Nagy Sándor) való küzdelemük közel áll Csontváry Kosztka Tivadar emberiségmentő, zsenit nevelő eszméihez. 3 5 Az ébredező magyar művészeti és közélettel való kapcsolatuk azonban sokkal szorosabb volt Csontváryénál. A legkiemelkedőbb magyar írókkal, költőkkel, filozófusokkal, reformerekkel álltak szoros kapcsolatban. Ruskin és Morris, Tolsztoj és Nietzsche tanainak első hazai népszerűsítői közé tartoztak. A nyugatos költők által elődként tisztelt Komjáthy Jenő költeményeihez Nagy Sándor illusztrációkat készített. 1905-ben készült A zseni és Káin című rézkarcain az elavult korlátokból kitörő új embert jelenítette meg, illetve magányos lázadókként ábrázolta magát és feleségét. 3 6 A zseni című rézkarcán a tradíciókkal szembeszálló ember (szárnyas ekével szántó meztelen férfi) nem törődik az ellenzőkkel, az egyház kiátkozásával sem. Későbbi munkáin a szántó ember Tolsztoj vonásait hordja és eszméit képviseli. 3 7 Grafikáin számos olyan gondolatot fogalmazott meg, mely valamivel később Ady költészetében jelent meg. A Tovább... című tollrajzsorozata a „szűz ormok vándorainak" gondolatköréhez kapcsolható. Nem tekinthető véletlennek, hogy Ady Endre Nagy Sándort kérte fel 1906-ban megjelent Új versek című verseskötetének illusztrálására. Babits Mihály akár Nagy Sándorról és Kriesch Aladárról is mintázhatta volna Halálfiai című regényének hősét, aki hozzájuk hasonlóan Ruskin, Tolsztoj és Schmitt Jenő Henrik követője. Babits regényében az ifjúság a szocializmus Morris által hirdetett formájáért és az anarchizmusért rajong, Weininger és Strindberg nőképét, a szabad szerelem eszméjét vitatja a kávéházakban: „[...] Csupa kis szociális-
