Ignácz Ferenc: Pápuaföld (Gödöllői Városi Múzeum, 2001)

Sebidiro piaca Meg a nehéz útravaló

integetve búcsúztak tőlünk, a másik kezükből a nagy hőségtől olvadozó édességet majszolták. Narakiwa is örült az eljárásomnak és külön köszönte. Én is örültem, hogy így sikeredett az elgondolásom, de főleg a kiskomám megörvendeztetése. Még egy darabig figyeltük a ladik útvonalát az öbölből kifelé. Narakiwa szólalt meg, most mi következünk a vásárlásra, de a csónakban nem hagyhatjuk az értékes holmikat, csak a Wendo banános ládája maradhat, a hátizsákokat vinnünk kell. így mint csigák vittük magunkkal a házunkat. Üres zsákjaink hamarosan megteltek, a végére hagytuk a füstölt hús vételét, csak abból a fajtából, amit én is felismertem, mert a többire a fejemet ráztam. Ami megnyugtatóan felismerhető volt, az a füstölt hal meg a füstölt csirke, ez utóbbin a taraja is rajta volt. Ami azt illeti, mindenre gondoltunk az utunk sikeres végrehajtása érdekében, csak egyre nem, hogy málhás lónak is kell lennünk. Arra meg pláne nem gondolok, most csak egyes számban beszélhetek, hogy a terepen is kell majd mindezt cipelnem, mert ott meg a kilós fényképezőgépem is hatalmas súlyt képvisel. Na de ne vágjak a dolgok elébe, reménykedtem, hogy Narakiwa megoldja a problémát. A bepakolás és elrendezés még egy órát vett igénybe az indulásig. A vásárolt holmik nem lehettek együtt a zsákban, külön-külön választva papírládákba kerültek. Mire kész lett Narakiwa az elrendezéssel, már csak egy kis hely maradt kettőnk számára, ő a motornál, én meg előtte. Most felhajózunk a Mai Kussán egészen az elágazásig és ott lesz a pihenőnk. Ez az út még vagy harmincöt kilométer, úgyhogy örülhetünk, ha alkonyatra odaérünk. A folyó közepére húztunk, mert ott könnyebben hajt a kis motor. Nemsokára elérkeztünk az első oldalághoz, a Tamaria Kussahoz. Az előző napok esőzésétől igen zaccos kávé színű lett az egyébként tiszta vizű folyó, hosszan megfestve a nagy Kussaba omló torkolati részt. Akár a szudáni utazásomnál a fehér és kék Nílus találkozásánál. Van még egy közös vonásuk, a Kussaban is és a Nílusban is szép számmal tanyáznak az örökké éhes krokodilok. PAPUAFOLD