Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

V rÜLV n Jíú T; M. •i. A v HV

VÍ2É V" -JJM II t \ L* FE: V /'. - l'iri •>, >t »> • íl?í ,,,<< Jli. : ,1 ' 'VM Jí V ILL MVK'jíí t • § -i C: Sj ííí I? III ;í ii ill > > »<• V, MMM •«rW i L ím & A'iii ' íií 1/ M ^ e, ' V. -^fjfcl'' » t y 'X» V I ! ** s $ l-v^ i-Mf-1-3X-I «» «-r-1 Kriesch Aladár Ego sum via, Veritas et vita című (1903) kompozícióján. Nagy Sándor a Krisztus elhívja tanítványait kompozíciós sémát követve fogalmazta meg a művészek vallásos elhivatottságát és tolsztojánizmusát. FestőNagy Sándor: Madonna / üvegfestmény. 1912 előtt Kivitelezte: Róth Miksa barátait az „igazi kereszténység", egy új vallás követőiként festette meg, amelyben mindenki a maga módján istenül, s amelynek papjai, Krisztus és Tolsztoj, az „önmagát megváltó ember" példái. Körösfői-Kriesch nagyméretű, népművészeti motívumokkal díszített, oromképpel ellátott, faragott keretbe helyezett, oltárkép hatású festményének középpontjában szintén az utat mutató és vigasztaló Krisztus áll; a művészt a fia halálán érzett fájdalom késztette a téma megfestésére. A háttérben a diódi kúria faragott kapuja, erősen stilizált fák és kalotaszegi viseletbe öltözött alakok láthatók. Jobboldalt, kört alkotva a művészek, Nagy Sándor, Kriesch Laura, Belmonte Léo, Tom von Dreger és Kriesch Antónia ülnek a misztikus élményt jelző, fémszállal készült sugarak előtt megjelenő Krisztus körül. Programképei közül a Jó kormányos című (1906) faliszőnyegén (ismeretlen helyen) is hagyományos képtípusból indult ki. Körösfői-Kriesch számára elsőrendű volt „vílágfelfogása"; Nagy Sándor „az élet művészetének", az „Egészélet szigetének" keresésére, megteremtésére helyezte a hangsúlyt: „Teremtsük meg a vágyak rendjét. Teremtsünk egy egészorganizmust"-írta szinte avantgárd dikcióval 1907-ben. A Ruskin és Morris szociális eszményeit követő Körösfői-Kriesch a társadalmi ellentétek kibékítését a bibliai eszmények megvalósításán keresztül látta elérhetőnek (naptárrajzok a Művészet című folyóiratnak 1905-ből). A gödöllőiek hittek a művészet megváltó hatalmában, a „szép cultusa" (Geőcze Sarolta) által elérhető társadalmi és morális reformokban. Nagy Sándor hazatérve csatlakozott a század eleji szocialista mozgalomhoz, Szabó Ervin körének tagja lett, s a Népszava közölte a társadalmi igaztalanság ellen tiltakozó munkáit [Úr és paraszt). Később a tolsztojánus belső fejlődés, „belső forradalom" következetes híveként elfordult a szocialista mozgalomtól. A fiatalabb generációból Remsey Jenő György plakátszerű, felhívó jellegű munkákat készített (Courriéres. 1906). Az ítélkező Krisztus / üveg festmény a lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájában. 1913 Kivitelezte: Róth Miksa