Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

Körösfói-Kriesch Aladár: A művészet forrása / freskó a budapesti Zeneakadémián. 1907 történeti munkáival és az Országházba készített freskóival (1902) elismerést szerzett, s bevonta a falképmegren­delések teljesítésébe művésztársait is. A Nemzeti Szalon fal- és üvegfestményeit (1907) Nagy Sándorral együtt ké­szítette, a Zeneakadémián (1907) Zichy Istvánnak is helyet adott, a velencei állandó magyar műcsarnokot, a Magyar Házai (1909) szintén Nagy Sándorral közösen tervezték meg. A marosvásárhelyi Kultúrpalota (1911-13) falképei­nek és üvegfestményeinek elkészítésében, szobrászi fel­adatainak kivitelezésében a telep több tagja és Körösfói­Kriesch tanítványai is részt vettek. A tanítványok mesterük vezetésével festették ki Kós Károly zebegényi templomát. A gödöllőiek az összművészeti mű megalkotásának vá­gyát írásaikban is megfogalmazták. Ruskinhoz hasonlóan a középkori katedrálist tekintették a legtökéletesebb al­kotásnak. Nagy Sándor A nép háza című írása is mutatja a közösségi épületek iránti érdeklődésüket. Thoroczkai Wigand Ede falusi közösségeknek tervezett a helyi szükség­leteket kielégítő épületeket, például iskola-templomot Gál­falvára (1909). Falképeik, üvegfestményeik sok esetben korábbi, histori­záló épületekben nyertek elhelyezést. Az új, szecessziós épületek esetében a fennmaradt építészeti tervanyag alap­ján feltételezhető, hogy szorosan együttműködtek az építé­szekkel, így a velencei Magyar Ház esetében Maróti Gézával. A legszorosabb művészi kapcsolat Medgyaszayval ala­kult ki: 1907-ben tervezett veszprémi színházát Nagy Sán­dor Csodaszarvas űzése sgraffitója díszíti. A rárosmulyadi templom (1908-10) szobrai [A halál angyalai) Sidló Ferenc alkotásai, ahogy budapesti, Nádor utcai bérházának (1914) plasztikai dísze is. Egyházi megrendelésre készült műveik közül kiemelke­dik a- kortárs kritika által is Otto Wagner steinhofi templo­mának üvegfestmény-díszéhez hasonlított - lipótmezei el­megyógyintézet kápolnája. A Nagy Sándor által festett faldíszítést (1911) átfestették, de a Róth Miksa kivitelezésé­ben készített üvegfestmények (1914) a szentélyben és a ha­jóban is megmaradtak. Szintén csak az üvegfestmények (Nagy Sándor: Nyolc boldogság, 1914-15) maradtak meg a temesvári szemináriumi kápolna belső dekorációjából. Az angol Arts and Crafts késői kisugárzásának tekinthető, magas kvalitású Körösfői-Kriesch-üvegfestmények közül a budapesti Papneveldébe készült Jó pásztor (1918) ablak őrzi egyedül Körösfói-Kriesch grafikus-monumentális, az iz­zó színek használata által kiteljesített stílusát. luhász Árpád iskolák számára tervezett dekoratív fal­festményeket, amelyeken különböző régiók szokásait, nép­viseletét örökítette meg. Undi Mariska ugyanebből a for­rásból merített, a népművészeti viseletben, mindennapi tevékenységük közben ábrázolt figurák monumentalizá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom