Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

Körösfói-Kriesch Aladár: A művészet forrása / freskó a budapesti Zeneakadémián. 1907 történeti munkáival és az Országházba készített freskóival (1902) elismerést szerzett, s bevonta a falképmegrendelések teljesítésébe művésztársait is. A Nemzeti Szalon fal- és üvegfestményeit (1907) Nagy Sándorral együtt készítette, a Zeneakadémián (1907) Zichy Istvánnak is helyet adott, a velencei állandó magyar műcsarnokot, a Magyar Házai (1909) szintén Nagy Sándorral közösen tervezték meg. A marosvásárhelyi Kultúrpalota (1911-13) falképeinek és üvegfestményeinek elkészítésében, szobrászi feladatainak kivitelezésében a telep több tagja és KörösfóiKriesch tanítványai is részt vettek. A tanítványok mesterük vezetésével festették ki Kós Károly zebegényi templomát. A gödöllőiek az összművészeti mű megalkotásának vágyát írásaikban is megfogalmazták. Ruskinhoz hasonlóan a középkori katedrálist tekintették a legtökéletesebb alkotásnak. Nagy Sándor A nép háza című írása is mutatja a közösségi épületek iránti érdeklődésüket. Thoroczkai Wigand Ede falusi közösségeknek tervezett a helyi szükségleteket kielégítő épületeket, például iskola-templomot Gálfalvára (1909). Falképeik, üvegfestményeik sok esetben korábbi, historizáló épületekben nyertek elhelyezést. Az új, szecessziós épületek esetében a fennmaradt építészeti tervanyag alapján feltételezhető, hogy szorosan együttműködtek az építészekkel, így a velencei Magyar Ház esetében Maróti Gézával. A legszorosabb művészi kapcsolat Medgyaszayval alakult ki: 1907-ben tervezett veszprémi színházát Nagy Sándor Csodaszarvas űzése sgraffitója díszíti. A rárosmulyadi templom (1908-10) szobrai [A halál angyalai) Sidló Ferenc alkotásai, ahogy budapesti, Nádor utcai bérházának (1914) plasztikai dísze is. Egyházi megrendelésre készült műveik közül kiemelkedik a- kortárs kritika által is Otto Wagner steinhofi templomának üvegfestmény-díszéhez hasonlított - lipótmezei elmegyógyintézet kápolnája. A Nagy Sándor által festett faldíszítést (1911) átfestették, de a Róth Miksa kivitelezésében készített üvegfestmények (1914) a szentélyben és a hajóban is megmaradtak. Szintén csak az üvegfestmények (Nagy Sándor: Nyolc boldogság, 1914-15) maradtak meg a temesvári szemináriumi kápolna belső dekorációjából. Az angol Arts and Crafts késői kisugárzásának tekinthető, magas kvalitású Körösfői-Kriesch-üvegfestmények közül a budapesti Papneveldébe készült Jó pásztor (1918) ablak őrzi egyedül Körösfói-Kriesch grafikus-monumentális, az izzó színek használata által kiteljesített stílusát. luhász Árpád iskolák számára tervezett dekoratív falfestményeket, amelyeken különböző régiók szokásait, népviseletét örökítette meg. Undi Mariska ugyanebből a forrásból merített, a népművészeti viseletben, mindennapi tevékenységük közben ábrázolt figurák monumentalizá-