Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

stilizált faliszőnyegén. Játékokat is terveztek: Undi Mariska, akinek jelentős játékgyűjteménye volt, Péterke királyfi szekere című játékával díjat nyert; Juhász Árpád apró matyó figurákat készített. Nagy Sándor Móka bácsi meséihez készített illusztrációi, Körösfői-Kriesch Aladár erős kontúrozású meserajzai, Undi Mariska angolosan tervezett kötete, valamint Mihály Rezső bécsies, négyzetes formátumú mesekönyve, a megújuló magyar gyermekkönyv-illusztráció történetét és sokszínű kibontakozását reprezentálja. ÉLETMÓD Gödöllő mítoszát a szocialisztikus elveken alapuló közösségi lét és az életvezetési szokások teremtették meg. A fiatal művészek már Diódon tolsztojánus életvitelt folytattak, dolgoztak a földeken, házépítéssel is próbálkoztak. Szeretetvallásuk lényege a szakrális és a mitikus tartalmakkal áthatott mindennapi tevékenység. Körösfői-Kriesch Aladár: Gyerekek a tengerparton/olaj. tempera, vászon. 1905 Azt vallották, hogy a művészeti nevelést már a gyermekszobában el kell kezdeni, a gyermeket szép tárgyakkal, esztétikus környezettel kell körülvenni, hogy egy erkölcseiben is jobb generáció nőjön fel. A nevelés elméleti szinten is foglalkoztatta a gödöllőieket, a korabeli szaklapokban közölt írásaik és a kortársak későbbi visszaemlékezései azt mutatják, hogy a reformpedagógia hívei voltak. Nagy Sándor a gyermekben felismert hajlam továbbfejlesztésének eszközeit kereste: meg kell őriznünk a bennük még élő, „a nagy természettel és a nagy élettel való kontaktust" írta. A gyermekrajzokban, ahogyan a népművészetben is, „az évezredes kultúrák mélységéből feltörő szellemforrást" látott, míg Körösfői-Kriesch egyenesen a népművészet megújulását várta a rajzoktatástól. A különleges, az egészség őrzését szolgáló receptek, kúrák követését a gyenge egészségű Körösfői-Kriesch vezette be. Családja, valamint Nagy Sándorék és Juhászék vegetáriánusok voltak. Sétáltak a gödöllői parkban, kirándultak, rendszeresen jártak a közelben lévő Szentjakabi tóhoz, ahol meztelenül fürödtek, napoztak. Nyáron a Körösfői-Kriesch család egy nyitott lugasban aludt. Életmódjuk fontos részét jelentette a sport, Nagy Sándor például szenvedélyes gerelyhajító, futó volt. A gödöllőiek feltételezhetően az első síelők közé tartoztak Magyarországon, a síléceket és a hozzá való cipőket Akseli GallenKallela küldte nekik Finnországból. Viseletükben is eltértek a megszokottól: az egykorú fotókról nem az ismert századfordulós divat szerint öltözött