Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956 - A sortűz jellemzése
A sortűz jellemzése Az 1956-os forradalom sortüzeit egy 1993-ban felállított Tényfeltáró Bizottság vizsgálta, illetve vizsgálja folyamatosan az előbukkanó újabb adatok fényében. A kutatások első eredményeit közzé is tették a „Sortüzek 1956" című könyvben. Mivel a kutatók elsősorban - bár nem kizárólag - a fegyveres erőszakszervek által készített jelentésekre támaszkodtak, egy olyan, katonailag viszonylag nem jelentős település, mint Gödöllő egyelőre elkerülte érdeklődésüket. Fogalomértelmezésként a következő definíció található a könyvben: „sortűznek tekinthetjük azt az eseményt, amikor felfegyverzett, egyenruhás, reguláris alakulat vagy félreguláris csoportosulás tüzet ad le a határozott céllal csoportosuló fegyvertelen civil tömegre, illetve fegyvertelen civil csoportokkal együtt lévő r 22 fegyvertelen egyenruhásokra ". Tehát az egyik oldalról a fegyverbirtoklás, az egyenruha és a szervezettség, míg a másik oldalról a fegyvertelenség kritériumainak kell megfelelnie a lövések sorozatának, hogy sortűznek minősüljenek. Gödöllőn 1956. október 25-én az esti órákban eldördült lövéseket a rendőrkapitányság épületében tartózkodók adták le. A különböző jelentések és vizsgálati dossziék, illetve egyéni visszaemlékezések szerint az épületben a Gödöllő Járási és Községi Rendőrkapitányság állományán kívül az októberi események hatására áthelyezett Kani tonai Kiegészítő Parancsnokság személyzete tartózkodott. Ezen kívül az Aszódról érkezett katonai erősítés védte a házat. Szervezett reguláris alakulat tehát szép számmal voltjelen. Tudomásunk van arról is, hogy a megbízható pártemberek felfegyverzése már korábban megtörtént, s egy részüket a Kapitányságra helyezték, így félreguláris csoport jelenléte is valószínűsíthető, 2 4 tehát Gödöllőn mindenképpen jelen volt a szervezettség, a fegyverbirtoklás és az egyenruha a szembenálló felek közül az egyik oldalon. Nézzük a másik oldalt. Nincs adatunk arra nézve, hogy a tüntetők között egyenruhás személy lett volna. Gödöllői lakosok és egyetemisták adtak hangot követelésüknek, mielőtt tüzet nyitottak az épületből. A tömeg nem viszonozhatta a tüor zet, hiszen fegyvertelen volt, bár a vizsgálati dossziékban néhol az embereket fegyvereket birtokolva tüntetik fel, de ezek a megjegyzések inkább a felelősség felmerülésekor hangzottak el. Több szemtanú is egybehangzóan állítja, hogy a községben nem volt fegyver sem akkor, sem később civil személyek birtokában. így a sortűz kritériumainak maradéktalanul megfelel ez a szomorú októberi esemény. A sortüzek osztályozásához is segítséget nyújt a Tényfeltáró Bizottság kiadványa. A besorolás azért is 22 Sortüzek 1956 (Antológia kiadó, 1993) 23 Gödöllői Városi Múzeum A.92.3.2 Interjú Pesti Rudolf, a Ganz munkástanács elnökével Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében (Pleizer Ferenc,, katonai parancsnok kihallgatási jkv.) 24 Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében (Pleizer Ferenc, katonai parancsnok kihallgatási jkv.) 25 Balázsovich Pál, az áldozat édesapjának családi levele testvérének (magántulajdonban) Gödöllői Városi Múzeum Interjú Béres Sándorral, a sortűz egyik sebesültjével (nincs katalogizálva) 16
