Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Sepetán Róbert: Gödöllő, 1956 - A gödöllői sortűz (október 25.)

A gödöllői sortűz (október 25.) Október 25-én késő délután spontán szerveződő csoportok bukkantak fel a község központjában, a Szabadság téren, ahol a község hangosbemondóján keresztül értesülhettek az emberek a pesti hírekről.

1

2 Október 25-én Gerő Ernő leváltását s a Nagy Imre-beszéd reménykeltő sorait visszhangozta a Kossuth Rádió: „ bejelentem, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról... "

1

3 A fiatalság az esti órákban arra a következtetésre jutott, hogy fordulat állt be a politikában, s lelkesen kezdték eltávolítani a szovjet hatalom jelképeit a községből. Lekerült a vörös csillag a Járási Tanács faláról, a szovjet emlékművekről,

1

4 s tömeg követelte a szovjet szertár előtt a Sztálin kép levételét az épületről. A szovjet parancsnok - a magyar katonák tanácsára - teljesítette a követelést, így a tömeg elvonult.

1

5 A község központjában ünnepi hangulat uralkodott. Miután eltávolították a vörös csillagot a Járási Tanács faláról, a közeli Petőfi-szoborhoz vonultak, ahol magyar zászlót tűztek a bronz szobor esküre emelkedő kezébe, s elénekelték a Himnuszt.

1

6 Az ünneplő 4-500 fős sokaság a Rendőrkapitányság épületéhez este 8-9 óra tájban, sötétedés után érkezett meg. A fiatalok követelték az egyetemisták szabadon bocsátását, illetve az Aszódra szállítottak visszahozatalát. Valószínűleg meg sem fordult az emberek fejében, hogy ellenállásba ütközhetnek, mert miután felszólításukra nem érkezett válasz az épületből, elindultak, hogy maguk szerezzenek érvényt követeléseiknek. Fegyverük nem volt, hiszen azt a néhány fegyvert, melyeket a Pestről visszaérkező fiatalok birtokoltak, szándékosan elvették, nehogy provokálják a rendőrségen tartózkodó erőket. A Rendőrkapitányságon már idejekorán védelemre berendezkedett helyi hatalom azonban jelentős erőt vont össze az épületben, akik tüzelőállásban helyezkedtek el az ablakoknál és a tetőn. Itt volt az Aszódról érkezett sorkatonaság, akikhez felfegyverzett pártemberek csatlakoztak. A nagyon is határozottan fellépő tömeg láttán a katonai parancsnok egy harckocsit utasított, hogy azonnal jöjjön az épület elé, remélve, hogy megjelenésével el tudja oszlatni a tüntetőket. A harckocsi azonban késett, s az emberek megindultak az épület felé.

1

7 Átmásztak a nem túl magas kőkerítésen, és elözönlötték az épület udvarát. Közben vidáman biztatták egymást, hogy nem kell félni, hiszen nem fognak lőni rájuk. Ebben tévedtek. 12 Balázsovich Pál, az áldozat édesapjának családi levele testvérének (magántulajdonban) 13 A forradalom hangja. Századvég füzetek 3. (Bp., 1989) 14 Balázsovich Pál, az áldozat édesapjának családi levele testvérének (magántulajdonban) 15 Hadtörténeti Levéltár, Központi Kiképzési Anyagszertár (Gödöllő) 1956-os gyűjtemény 5. őrzési egység 192-194. fólió 16 Balázsovich Pál, az áldozat édesapjának családi levele testvérének (magántulajdonban) 17 Történeti Hivatal V-144776 Vizsgálati dosszié Pleizer Ferenc ügyében (Pleizer Ferenc, katonai parancsnok kihallgatási jkv.) 14