G. Merva Mária - Heltai Miklós: '48 kultusza- Kiállítás a Gödöllői Galériában (Gödöllő, 1998)

Utána Fáy Béla lett képviselő, ő akkor balközép, tehát ellenzéki volt, de szintén ellenzékinek számított Apponyi híveként az őt követő Beniczky Ferenc is (Ödön testvére). 1905-ben Héderváry Lehel pesti ügyvéd szemé­lyében 48-as párti képviselő következett újra. Gödöllő tehát, rövid megsza­kítástól eltekintve politikailag is 48-asnak, ellenzékinek számít a dualizmus korában. Ezt az teszi különösen érdekessé, hogy királyi nyaralóhelyként Gödöllőn gyakran megfordult Ferenc József és a királyi család s csakhamar otthonossá lettek itt, a gödöllőiek megszokták és megszerették őket. Isme­retes Mikszáth Kálmán novellája (A gödöllői paraszt meg a király): „A királyék megint itthon vannak..." mondja inkognitóban lévő felséges beszélgetőtársának a gödöllői polgár, magától értetődő természetességgel. Itthon, tehát befogadták őket. Befogadták, de elveik fenntartása mellett! Sajátságos módon negyvennyolcasságnak ítélhető éppen ezért az a szeretet, amely Erzsébet királynéra irányult. Erzsébet a pártunkat fogta, szeretett bennünket, ha őt szeretjük, a magunk ügyét szeretjük. Erzsébet-legendák Gödöllőn a Rózsa Sándor-legendákkal együtt hagyományozódtak tovább, egymást nem kizárva. Amikor 1901-ben országos ünnepség keretében föl­avatják az Erzsébet-szobrot, az avatóbeszédet az akkori - közismerten 48­as párti — Kapczy Vilmos főszolgabíró tartotta. Egyébiránt Gödöllő megünnepelte negyvennyolcat akkor is, amikor nem lehetett, még inkább, amikor lehetett. Az 1861-i emlékmű dolgáról már esett szó, most csak néhány kiemelkedő egyéb megemlékezést emlí­tek. A márciusi forradalom ötvenedik évfordulóján kiemelkedően fényes ünnepségről számol be a Gödöllő és Vidéke 1898. március 21-i száma. Az ünnepélyen részt vettek a gödöllői öreg honvédek, sőt a cikk beszámol egy asszonyról is, aki végigharcolta a szabadságharcot. A temetőben talál­ható, ma is álló honvéd-emlékművet 1899-ben emelték. 1949-ben állított először szobrot Gödöllő szülöttének, Török Ignác tá­bornok aradi vértanúnak, 1995-ben másodszor, a róla elnevezett gimnázi­um előtt. A Petőfi-szoborról már esett szó, ne maradjon említetlenül ezzel kapcsolatban az ismert gödöllői lokálpatrióta, Csiba József buzgalma, aki a szobor létesítésében nagy érdemeket szerzett. Ivánka Imre, 48-as nemzetőri őrnagy, majd országgyűlési képviselő besnyői sírboltját 1993-ban avatta emlékhellyé a Damjanich János Altalá­nos Iskola tanulóifjúsága és nevelőtestülete. 1997 őszén viszont a Lokálpat­rióta Klub és a Török Ignác Gimnázium az Erzsébet-parkban október 6-án 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom