Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)

II. rész A fűzfa pelyhe... - I. fejezet

métől és sallangjától. Nagy és tiszta demonstráció volt ez az új mellett. Az apák, a harctereken átnevelt apák szívesen engedték a keményebb életbe fiaikat. Az anyák sok esetben hisztérikusan féltették óket, mert ők még túlságosan is a polgári szokások törvényeihez igazodtak. Miklósnak és baráti körének nagy vizsgát jelentett az első táborozás. Ha kényszer dobná őket a vadonba, háború vagy hajótörés, százszor könnyebb helyzetük volna. Akkor csupán az elemekkel, a fenevadakkal, kalózokkal, kannibálokkal kellene megküzdeniük. Nem a társadalom előítéleteivel, a szülők maradiságával, a tanárok féltékenységével, sőt a kormány figyelő kémeivel, az egyház gyanakvásával. Ott kinn a vadonban, győzelmük biztosnak látszott volna. Ahhoz csupán bátorság, szemfülesség, ügyesség és összetartás kell, és ezek az erények ott szunnyadnak minden fiatal fiú lénye mélyén. És Miklós mester volt abban, hogyan kell ezeket felébreszteni. Miklós nélkül Undine sem ébredt volna rá arra, hogy az ócska bácskai virtuskodás ideje lejárt. A tespedő millenniumi időkben még azokba a vaskos bácskai tréfákba is szorult valami hősiesség. Az ifjúság nem tud meglenni kaland nélkül, s ha a kor nem kedvez igaziakkal, maga teremt magának alkalmakat. A diáktréfák szembefordulást jelentettek a megáporodott vidéki élettel, és építő, forradalmi igényeket demonstrált. Amikor kifeszített drótokon buktatták el a korhelyeket, akkor a bácskai ivászat ellen tüntettek. Amikor a bordélyházba igyekvő diákokat becsalogatták egy ócska malomba, hogy elpáholják őket, akkor a diáktivornyák ellen emeltek vétót. De hol vannak már azok az idők, amikor az apák a fiaikat vitték a züllésbe! Azóta lezajlott egy világháború, egy vörös forradalom és egy szerb megszállás. Nem volt szükség gyártott kalandokra. Bácska földje föl volt már szántva, hogy bevegye a jó magot. Undine hamar fölfogta, hogy az új idők új utakra várnak. S ha ő megértette, akkor ment is utána a város egész fiatalsága. Ő volt a csalétek. Hiába szapulták a mamák Diána leányát, hiába féltették tőle a fiaikat, benne látva lázongásuk magját. Nemcsak Undine bűbájos lénye vonzotta őket arra az útra, hanem sokkal inkább 74