Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)

I. rész Fut a hullám... - III. fejezet

minden örömét, azért mert vagytok" - írta az ajándék mellé. És most itt, a vízparti éjszakán újra eszébe jutott. Vajon túlélte-e a pusztulást? Talán céltalan kérdés volt ez, és nem is illő ehhez a mostani világhoz. Hiszen azóta emberi életeket tépett cafatokra az irtózatos világégés. És vérbe, mocsárba taposott minden fehér vágyakozást. Mégis, ő most e lenge, fehér hímzés sorsán aggódik. Mintha ettől függne, lesz-e a világon valaha is valami, ami fehér, amiért érdemes felemelnie az embernek földre szegezett tekintetét?! A víz a Duna medrében haragosan morajlott. Hangja felelet volt-e, vagy újabb kérdés, ki tudja? De Diána leszállt az egekből és követte a mélység hívószavát és egy nevet betűzött az ajka: Izabell. ő is ott élt a kolóniában, Izabellt Párizs nevelte, és mögötte ott volt minden hatalmával a pénz. Az ország első harisnyagyárosának világszép leánya. Arca tizenöt évet is alig mutatott, műveltsége évezredeket kergetett. A legintelligensebb, legjobban nevelt lányok is faragatlannak érezték magukat mellette, a festők pedig féltek őt lefesteni. Egy napon mégis odaállt Aladár ecsetje elé, és ő látnoki erővel próbálta lényének titkát megfejteni. Ha egyszerűen lemásolta volna az alabástrom arcú, hallatlanul finom szépséget, ezüstszőke hajözönével a feje körül, olyan lett volna, mint egy húsz évvel későbbi mozicsillag arcképe. Semmi több. Vannak eltitkolt gondolatok, de a lefestett kép közgyónás a világnak. Aladár hát gyónt egyértelműen és végérvényesen. Mert a fdm és festő párharca már ott kezdődött azokban az években, mikor a mozi még csecsemőkorát élte, vagy még meg se született. - Látlak - mondta titkos párbeszédben a festő a modellnek. A szemem gyönyörűséggel issza be a csodát, ami vagy. Látom, hogy szép vagy. De mit takar a szépséged, nem tudom. Leplezd le magad! Akarom! Éppen ezért lebontom rólad a szépségedet, s ami utoljára marad, az vagy te. Nem félsz, hogy magad maradsz? Kísértetiesen egyedül!? És Aladár elkezdte a művet, és biztos kézzel vette el tőle az arcát, mely fehér volt, mint a bűvös liliom. Azután holdszínű haja 39