Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)

I. rész Fut a hullám... - III. fejezet

vörössapkás szürke gnóm vigyázza a ház békéjét. Valamelyik erdei sétájukon Sándor szedte fel a mohos tölgyek gyökerei közül. Különös, emberalakú facsonk. Az ölébe kívánkozott. S 6, aki ember, állat, növény között állandóan az analógiákat kutatja, szívesen vitte haza, mint a formák egységének egyik bizonyságát. Laura pedig, játékos szellemlátással, piros sapkát adott rá, és így felavatta a mesék tündéri lényei közé, akik az ősi titkokat őrzik. Azóta ott lakik náluk, mint a ház védőszelleme. Diána és Laura a tágas ebédlő egyik sarkában ültek és beszélgettek. Mellettük, egy falmélyedésben, színes ablak tündökölt. Diána szépre éhes szeme már régóta gyönyörködött a vibráló színcsodában, ami gótikus élményt idéz, de idáig azt hitte, hogy szobadísz csupán. Még nem szokott hozzá, hogy ebben az otthonban semmi sincs önmagáért. Itt a tárgyak is élnek. Együtt élnek az emberekkel, hirdetve azok örömét vagy bánatát. Diána búcsúzni jött, és Laura érezte, nem engedheti el, egy fontos közléssel még tartozik neki. Talán, mert jő megosztani a magunk örömét, így mintha megduplázódna. - Tudod - kezdte Laura - nemsokára én is megismerem azt az érzést, ami egy női szív számára mindennél fontosabb. Ha jövőre erre jársz, már én is anya leszek. Diánát olyan váratlan érte e leleplezés, mintha mellbe vágták volna. Oly beteljesültnek tűnt az az élet, ami Laurának jutott, olyan átlagon felüli volt, hogy Diána úgy érezte, csorbát üt rajta az általános asszonyi sors megélése. Harmóniáját megbontja a gyerek. Olyan beteljesültnek látszott, ahogy az a kemény reformer és a mindent szívével tápláló asszony együtt élt, hogy Diána cseppet sem kívánta, hogy ők is a milliók életének megszokott körforgását ismételgessék. Azt kívánta, bár maradnának a föld legszebb vallásának, a művészetnek papja és papnője. Mint ekkoriban sokan, Diána is azt hitte, hogy anyaságával Laura egy magasabb szerepből egy alacsonyabbra zuhan. Annyira nem tudta, mit mondjon, hogy inkább hallgatott. Laura, mint finom műszer, felfogta a hangtalan tiltakozást, és talán ez késztette arra, hogy mondanivalójával még tovább menjen. Erezte, hogy Diánának többet kell adnia. Nem engedheti el 37