Remsey Agnes: Nagyobb mozdulat - kisregény (Városi Múzeum, Gödöllő, 1992)

I. rész Fut a hullám... - II. fejezet

harmóniáján rést üt ennek a leánynak a törekvése. Szeretném őket megóvni a bánattól! De hogyan segítsek, amikor magam is bánatban vagyok! Elmondom miért. Még tavasszal történt. Egyik nap, éppen péntek volt, nagy megrendelés előkészületei folytak. A Zeneakadémia számára rendeltek freskókat, és most készülnek a kartonok hozzá. Nagy allegorikus kép az, amelyiknek nőalakjait Rózsiról s rólam modellezik. Amikor így együtt vagyunk, akár víg mulatozásban, akár a közös munka komolyságában, az hidd el, olyan nagyon boldogító, hogy azelőtt elképzelni sem tudtam hasonlót. De ezen a napon örömünket megtoldotta, hogy megérkeztek a külföldiek. Több hónapra jöttek, részben együtt dolgozni velünk, részben a kolónia életét tanulmányozni. Persze a munka abbamaradt, és volt nagy ismerkedés. Kár, hogy én csak németül tudok, azt se sokat, mert jöttek Párisból, még Angliából is. Szerencsére Aladár sógora, Sándor jól beszéli az angolt, Lenke, a barátnőm pedi a franciát. így nekem jutott az egyetlen német, éspedig nem is véletlenül. Később, amikor már jobban megismertük egymást, elmondta, ahogy először belépett a terembe, rögtön vonzódott hozzám. Azóta fél év telt el, sőt inkább elröppent. Nem tagadhatom, én is csak azóta ismerem magamat, amióta összetalálkoztunk. Neked sohasem írtam az itteni pletykákról, mert fontosabb írnivalók is voltak, de most már elmondom. A kolóniában alig van olyan férfi a fiatalok közt, aki ne akart volna feleségül venni engem. Nem tudom miért van ez, mert én semmit sem teszek ennek érdekében, sőt állandóan védekeznem kell. Legutóbb már csaknem hozzátok menekültem, olyan agresszív támadásokban volt részem. Annyira szégyelltem magam, hogy a viszályok okozója mindig én vagyok. Egyszer, már csaknem párbajig ment a dolog. Pedig én idáig senkit se biztattam. Szerencsére Aladár, az édes, atyai Aladár megvédelmezett, rendet csinált és megvigasztalt, hogy ennek oka ugyan én vagyok, de nem tehetek róla. És majd egyszer nekem is eljön az időm, amikor valakit viszontszeretek. Hát ez most bekövetkezett. De milyen másképpen, mint azt elképzeltem! Ez a német, olyan lelkészféle, egy egészen modern, szabad vallás apostola. Járja a német falvakat és városokat, a világszerte megingott 28