A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Városi Helytörténeti Gyűjtemény, 1981)

Keserü Katalin: A gödöllőiek művészete

Moiret gömbölyű körvonalai, dekoratív redői, Sidló zárt tömbökön gondolkozó, archaikus ízű szobrászata a szimbolikus szecesszió képviselője. Freeskay Endre és Raáb Ervin tájképein a müncheni tanulmányok érezhetők. A grafikákat elborító sötét, bizonytalan formák a német romantikából eredő szimbolikus tájszemlélet egyik aspektusát: a rejtelmes, kiismerhetetlen természetet jelenítik. Zichy és Remsey Jenő a posztimpresszionizmus festészetéhez kapcsolódik. Zichy művein Rippl-Rónaival rokon szintétizmus érvényesül, Remsey ezt a plakátstílus felé közelíti, majd erőteljes kontúrokkal, lendületes formákkal az expresszionizmust képviseli a művésztelepen. Mihály Rezső az angol Beardsley grafikai stílusa követőjének bizonyul. Beardsley hatása Magyarországon 1907-es kiállítása után erősen érezhető, a rokokó jeleneteket, jellegzetes szimbolikus nőalakokat tusrajzain megelevenítő Mihály Rezső munkáin is. Mindüktől különbözik Juhász Árpád grafikai stílusa, mely végig megőrizte az akadémikus vonásokat. Mégis volt egy terület, ami stílusukat egységesítette: az iparművészet. E területen végzett munkásságuk nyomán nevezik stílusukat magyar szecessziónak. Kiindulópontjuk az egységes enteriőr volt, a megrendelő szükségleteihez igazítva, egyúttal a benne lakók életmódját, életelveit is kifejezve. Ezért a gödöllőiekhez csatlakozó építészek munkáiban kereshetjük elsősorban a magyar szecessziójellemzőit. A gödöllői műteremházakat tervező Medgyaszay István és Thoroczkai a népi építészetben használt anyagokat, szerkezeteket ötvözte az új építőanyaggal, a vasbetonnal és a korabeli, az angol vidéki építészet hatására elteijedt, változatos tömeghatású épülettípussal. Műveik szoros rokonságot mutatnak a finn szecesszós építészettel. Ebbe a keretbe illeszthetők az általuk valamint Körösfői és Nagy Sándor által tervezett enteriőrök. A fából készült bútorok szerkezete a paraszti bútortípusból származik, s így egyezik a szecesszió konstruktív, funkcionális bútorművészeti ágával. A gödöllőiek iparművészete tehát, tekintve hogy tartózkodott az európai és népművészeti példaképek másolásától, ellenben felfedezte a szecesszió és a népművészet lényegi, kompozíciós és funkcionális rokonságát, valóban létrehozta a szecessziónak egy magyar változatát. Keserű Katalin