Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Szőke Balázs: Gödöllő 18. század végi településképének számítógépes rekonstrukciója

Gödöllő 18. század végi településképének számítógépes rekonstrukciója Gödöllő a 18. század második leiében, Grassalkovich I. Antal reprezentatív birtokközpontjaként, városias településsé vált.

1 Az ekkor kialakult arculat bővült újabb elemekkel az 1970-es évekig, amikor a nagyarányú lakótelep és középület építések alkalmával a történeti városközpontot — néhány épület kivételével — lebontották. Az átépítés mértékét mutatja, hogy a városközpont struktúrája ma sokszor még az utcahálózatban sem követi az eredeti településszerkezet jellemzőit. A rekonstrukció célja a városkép 1770-1780 körüli arculatának megidézése. Ekkor Grassalkovich 1. Antal halálának idején, a kastély már közel jelenlegi kiterjedésében állt, azonban ekkor még hat, az 1800-as években elbontott torony is gazdagította az épület sziluettjét.

2 A kastély és a település viszonya is más jellegű volt, mint a későbbiekben. A rekonstrukció egyik alapjául szolgáló 1843-ban készült várostérképen már angolpark közepén áll a kastély, a város házsoraitól lasorokkal és ligetekkel elválasztva.

5 Ez a kastélyt a környezettől elzáró, befelé lorduló téralakítás a 19. század első felének hozadéka volt, kialakítása egybeesett az angolkertek divatjának megjelenésével. A kastély királyi korszakában ezek a tendenciák folytatódtak. Ekkor a kert teljesen zárt egységgé vált, a várostól fizikailag is elkülönülve. A település szerkezetét ekkor érte az első nagymértékű pusztító beavatkozás. Az alvég főterének keleti házsorát elbontották, és a tér területét az alsóparkhoz csatolták. A mai Ady Endre sétány ezen a szakaszon húzódik. Az alvég főtere defi<M*' 1 A település jogilag 1966-ban lett város. 1763-tól mezőváros volt, az első katonai felmérésen Markt Gedellő néven szerepel. Korábban 1884-től nagyközség. Nagyközségként is járási székhely volt. 2 A kastély rekonstrukciója a Kulturális Örökségvédelmi I livatal (továbbiakban KÖH) tervtári anyaga szerint készült. 3 Somody Károly: Gödöllő mezőváros belső telkeinek térképe, 1843. Pest Megyei I-evéltár, PMU43.