Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
A kézművesség fejlődése a korábbi évszázadok alatt fokozatosan indult meg. Foglalkozásra utaló adatok szerint 1562-ben 2 juhos gazda, 1590-ben pedig 3 szolga volt a településen. 9 1 A 16. századi mesteremberekre a neveik alapján következtethetünk, ezek alapján kovács, szabó és varga élhetett ebben az időben a településen. A 17. században megjelent a takács a szűcs és a molnár is. A 17—18. század fordulóján pedig csizmadia, kerékgyártó, fazekas, korcsmáros, mészáros, pálinkás és szűrszabó volt a faluban. 9 2 A kézművesek egyik korai összeírását Marossi Mihály református lelkész készítette el, „a gödöllői reformáta EkkUsuínak Matriculurd Könyve "-ben, amit 1722-től vezetett. Az 1739-es esztendő születéseivel és halálozásaival kapcsolatban jegyezte föl az iparosok számát. A faluban ekkor dolgozott szabó, szűrszabó, csizmadia, varga, kovács, takács, korcsmáros és egy bába is. Az 1728. évi Pest—Pilis—Solt Vármegye Regnicoláris összeírása szintén említést tesz mesteremberekről Gödöllővel kapcsolatban. E szerint a településen vannak: „házzal es csekély vagyonnal bíró zsellérek, akik kézimunkából élnek. ... Jegyző, kovács, mészáros, korcsmáros van a község számára. " 9 3 1782-ben Gödöllőn megtalálható volt a kovács, a csizmadia, a takács, a szabó, a szűrszabó, a molnár, a fazekas, a szűcs, a pintér, a kőfejtő, a varga, a tímár, a „süttő". Mellettük voltak luxuscikkeket előállító mesterek is. Volt a településen négy varga, két tímár, egy sütő, egy fésűs és egy süveges is. 9 0 Grassalkovich I. Antal birtokossága alatt évtizedeken át folyt az építkezés. Az ehhez szükséges építőanyagok egy részét az uradalomban állították elő. A téglákat és a vízelvezetéshez szükséges cserépcsöveket a csonkási földek mellett lévő téglaégetőben készítették. 9'' A téglaégetők elsősorban az uradalomnak készítették a téglákat, eladásra csak akkor került az építőanyagból, ha maradt 91 Káldy Nagy, 1985. 269. p. 92 G. Merva, 2007. 122. p.. 138. p. A gödöllői kézművesekről adatokat közöl az első vármegyei jegyzőkönyv is, az 1659/ 94. és az 1662/ 173. pontokban. Ez megjegyzi, hogy Tóth István nógrádi kapitány jogtalanul vitt robotra gödöllői taxalistákat és jobbágyokat. 93 Borosy, 1997. 1183. p. 94 Wellmann Imre, 1933. 75. 95 Varga, 2000. 33. p.
