Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
földdel rendelkező zsellérnek is negyedtelke volt, nyolcadtelkesről nem maradt fenn kimutatás. Összesen 2 029 hold föld volt kiosztva számukra, amiből 480 holdat nem lehetett használni. Az így kiszabott telkek azonban jóval kisebbek voltak a jobbágyok által korábban birtokolt földeknél, s még úgy is rosszul jártak, hogy általában az előírtnál nagyobb telek maradt a kezükön. A gödöllői jobbágyok telki állománya is csökkent. „... semmit sem vettek el tőlük [ti. a jobbágyoktól], azon kívül, ami az egyenlő mértékű megszüntetésből, és a földosztásból /: amint az előrebocsáttatott: / megmaradt, ez 175 ú fél holdat tesz ki. " — írja a az úrbérrendezés végrehajtásáról készült megyei jelentés. A rendezést követően fennmaradt remanentiahs (maradvány-) földek 1770 után különböző számadásokban és összeírásokban is megjelentek.''' Besnyő, Babat és Egerszeg pusztákat Gödöllő mezővárosa továbbra is a régi feltételek mellett bérelte a földesúrtól. „... városlakók, bírák es esküdtek a földesúr jelenle'te'ben közakarattal világosan kijelentettek, hogy ők Besnyő, Babatb es Egerszegh birtokokon semmiféle paraszti telkeket nem birtokoltak, es most is valójában csak az úr kegyének es nagylelkűségének köszönhetik a fenti telkek birtoklását, ugyani ő a könnyebb megélhetés érdekében legalább néhány évre átengedte azokat arendatio-t tartani, ezért egy bizonyos pénzösszeget tartoznak fizetni, Besnyőn ezt a hetedet természetben szokták kiegyenlíteni... " r' 7 Természetesen történtek szabálytalanságok. Az uradalom egész évben mért ki bort, Grassalkovich Antal a jobbágyokkal trágyájukat a saját szőlőjébe hordatta, az eladott jobbágyházak vételárából I 0 %-ot beszedett magának. Mégsem a teleknagyság csökkenése, hanem a rendeletben számszerűen megszabott járadékok közül a természetbeni és a pénzfizetési kötelezettségeik nőttek. A „romlás" megállítása végett Grassalkovich általában a régi szerződéseket újította meg az egyes községekkel. Az úrbéri szerződések utolsó lapján a löldesúr megerősítése olvasható. Szövege a fennmaradt urbáriumok mindegyikében megegyezik. A megerősítés fő motívumaként a földesúr jobbágyai gyarapodását előtérbe helyező gazdaságpolitikáját hangsúlyozza.: „...Helységem meg innen mindenkori Attyáskodásomat, és Birodalmam alatt való maga Gyarapodását, Azért nem tekénleni az Uj Urbárium által lehető nagyobb 56 Megyei jelentés. 1774. GVM levéltár 2/f. 57 Megyei jelentés. 1774. GVM levéltár 2/f.
