Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből

Az uradalmi orvos mellett az 1769-ben alapított besnyői kapucinus gyógyszertár gondoskodott a kastély lakóinak egészségügyi ellátásáról. A gyógyszertárat természetesen a helyi lakosság is leikereste. Ahhoz, hogy a gödöllői jobbágyok korabeli helyzetét jobban megismerjük, az országos úrbéri viszonyokat, a birtokos nemesség gondolkodásmódját is érdemes bemutatni. A 18. században ugyanis mind a birtokosok, mind az állam igényei megnövekedtek a parasztsággal szemben.

8

2 A löldesurak a majorsági gazdálkodás kiterjesztése, az állam pedig a kormányzati app£irátus'

1'

1 megnövekedése miatt akart a korábbinál nagyobb terhet rakni a parasztság vállaira. Az állami adóbevétel nagy része az úrbéres jobbágyság adózásából eredt, a királynőnek az állt érdekében, hogy a földesúri terhek korlátlan növekedésének gátat vessen. Mária Terézia célja a rendezéssel az volt, hogy megállapíthassa a parasztoktól követelhető szolgáltatások mennyiségét, ezeket arányosítsa a jobbágyok által művelt löld terjedelméhez s hasznaihoz, illetve megvédje a paraszti földeket a földesúr terjeszkedésétől. Tette mindezt azért, hogy a földesurak követelései mellett az állam számára is biztosítani tudja a szükséges adóbevételeket. A szabályozás eszmei hátterét a királynő mély vallásossága és a lelvilágosult abszolutizmus gondolatrendszere adta. „Valóban lelkiismereten furdal, ha látom, hogyan bánnak el szegény emberekkel, nem akarok elkárhozni egypár mágnás és nemes miatt... Nem akarok mást, mint a közjót, melyet nem szabad hogy magánérdek gátoljon "'

4:

> Az úrbérrendezésen kívül a bécsi kormányzat egyéb gazdaságpolitikai intézkedései is az államérdekek mellett a felvilágosult ab42 1751 és 1765 között kl>. 60 %-kal nőitek az adóterhek. 43 Különösen a hadsereg létszámának növelése terhelte meg az államkasszát. 44 1767 és 1774 között végrehajtott úrbérrendezése a magyar történelem során az első olyan rendelkezés volt, mely teljes egészében szabályozta a jobbágyok és a földesurak viszonyát. Az országos szinten egységes és részletes rendelet Werbőczy óta először tekintette át, először rendezte a jobbágyok földhöz kapcsolódó jogait és terheit. A szabályozáson túl az urbárium összeíratta azt a földet, amelynek haszonvétele fejében a jobbágyok a birtokosoknak és az államnak adóztak. 45 Készlet Mária Terézia Pállíy Miklós országbírónak 1776. júniusában írt leveléből. Közli Kosáiy, 282. p.