Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
ttii közé tartozott.'" Az országút mentén a legcsinosabb lakóház az emeletes számvevői épület lehetett. 2" Uradalmi épületek álltak a vendégfogadó vásártérre néző oldalán is, valamint az új relormátus templom mellett, egészen a Vác felé vezető útig (ma Dózsa György út). A Váci út két oldalán jobbágy porták álltak a mai Kossuth Lajos utca kereszteződéséig. 2 1 A jobbágyházak egy része a Grassalkovich I. Antal birtokossága előtt meglévő három településrészen is újjáépült. A gödöllői lakóházakról az első adatok az isaszegi plébánia évkönyvéből származnak. 22 Ebből tudhatjuk, hogy a házak falazata vesszőből készült, amit sárral tapasztottak be. Ezt az építési technológiát sövényfalnak nevezzük. Építési szempontból két fajtáját különböztethetjük meg, a talpas-vázas és a vázas sövényfalat. A talpas-vázas sövénylal esetében az előre elkészített összecsapolt talpas vázszerkezet talpfáiba és koszorúgerendáiba lyukakat fúrtak, azokba karókat illesztettek és a hézagokat vékony ágakkal, vesszőkkel befonták. Az így elkészült falat kívül-belül pelyvával kevert sárral betapasztották. A fal vastagsága 30 cm körül mozgott. A vázas sövényfal lényegében ugyanígy készült, azzal a különbséggel, hogy a karókat itt nem a talpfába, hanem közvetlenül a földbe fúrt lyukakba szúrták. A sövényfal viesí-C19 Grassalkovich 1. Antal 1771-ben összeállítóit épületjegyzékében a következő adat szerepel: „Domus Rationistae cum carceribub, supernis et internis". (A számtartó háza löld alatti és feletti zárkákkal.) [.ásd: Mojzer, 1984. 78. p. Az 1813-as kompendiumban a következő elnevezés olvasható: „Habitatio Hajdonum cum adnexis Carceribus". (Hajdúk lakása a hozzá tartozó cellákkal.) In: Efelienationes Aedificiorum Dominii Gedellő Anno 1813. Assumptae T. I. KÖH Tervtár F. 134. Az 1813-as kompendium Gödöllőn található épületeinek jegyzékét lásd az 1. sz. mellékletben. 20 A 19. század közepétől Bartal János uradalmi ügyész otthona volt, a 20. században pedig a borkereskedő Kilián család története fonódott össze a házéval. (Az épület a mai Művészetek Háza mellett állt.) A házra vonatkozóan lásd: Czeglédi, 2004. 59—60. pp. A Kilián család történetét Oravec Eva dolgozta lel. 21 Lásd az 1. Katonai leimérést. 22 Odrobenyák, 1875. 30. p. A házak építésénél az egyik meghatározó tényező az éghajlat. Hazánk éghajlata mindenütt szükségessé teszi a fűthető, jól szigetelő házak építését. A 45 fok körüli tetőlejtés pedig a megfelelő csapadékelvezetés elengedhetetlen része. Minden esetben a rendelkezésre álló építőanyag határozta meg az adott területen az épületek alapanyagát. Kő kevés helyen fordul elő nagy mennyiségben, ezzel szemben a fa és a föld mindenhol megtalálható. Ezen anyagok megmunkálása is jóval könnyebb, kevesebb ismeretet kíván. Ez a magyarázata annak, hogy az ország szinte minden területén olyan nagy szerep jutott a két építőanyagnak.
