G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - A magyar cserkészet története

22 A hatalom a Magyar Cserkészleány Szövetség megszüntetéséről elfelejtkezett. A lehetőségek beszűkülése, majd teljes megszűnése miatt a Szövetség kénytelen volt kimondani az 1949. február 27-i közgyűlésen a munka megszüntetését. A két szövetség tagjainak többsége azonban sportegyesületekben, főleg a természetbarát szakosztályokban vagy más egyházi szervezetekben és civil klubokban tevékenykedett tovább. Kirándultak, táboroztak, cserkészszerűen éltek, csak ezt nem mutathatták ki. A hamu alatt tovább izzott a parázs, várva, hogy az újrakezdés szele mikor lobbanthatja újból lángra a cserkészeszme tábortüzét. Ezután a Németországban működő Teleki Pál Munkaközösség felvette az itthoniak kezéből kicsavart zászlót és tovább vitte a Magyar Cserkészszövetséget Európában, Észak- és Dél-Amerikában, majd Ausztráliában és Afrikában is. Mindenhol, ahol magyarok éltek. 1951-ben a Szövetség központját Európából ÉszakAmerikába, Garfieldbe tették át. Fő szervezőjük és vezetőjük kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész volt, továbbá Bodnár Gábor, Mattyasovszky Zsolnay Miklós, a Hontalan Sasok és sokan mások. Európában pedig Kölley György és Galambos I reneusz OSB atyák irányításával tevékenykedett sok magyar cserkészvezető. Mattyasovszky Zsolnai Miklós Bodnár Gábor Kölley György Galambos Ireneusz A kemény diktatúra idején búvópatakként működött a hazai cserkészet. 1956-ban azonnal megkezdődött az újjászervezés, de amint a forradalom, ez a kezdeményezés is hamar elbukott. 1966-tól 1988-ig a Cserkészmozgalom Világszervezetének főtitkára, a magyar származású emigráns, svájci állampolgár dr. Nagy László cserkésztiszt lett. A mozgalmas 22 év történetét a 2001-ben magyarul megjelent A fóld gömbölyű című könyvében írta meg. Dr. Nagy László A hazai elnyomás „puhulásával" újabb kibontakozás kezdődhetett. Az 1984. július-augusztusi Pedagógiai Szemleben megjelent Mészáros István Cserkészet és pedagógia című tanulmánya, amely igen nagy vitát váltott ki. Majd a Kritika 1985 júniusi számában fejtette ki eltérő nézeteit Mészáros István és E. Fehér Pál. Megindult az erjedés és egyre több sajtóanyag, tanulmány jelent meg a cserkészetről.