G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - 8. sz. melléklet Köztéri Cserkész Emlékművek, Szobrok és emléktáblák

VAS MEGYE: JÁK, Templom tér: A III. Cserkészkerület emlékoszlopa. A III. Cserkészkerület 10. évfordulója alkalmával a Savariaból idehozott márványoszlopot cserkész emlékművé alakították. Felavatására 1930. június 9-én került sor. A szöveget az idő vasfoga olvashatatlanná tette, illetve a német és az orosz katonák céltáblának használták. Az emlékoszlopot Csinger Péter szombathelyi kőfaragó mester újravéste és áthelyezte a templom bejárata mellé. Második felavatásra 1990. június 24-én került sor. VESZPRÉM MEGYE: PÁPA, Jókai-utca, Református Gimnázium: A. Tóth Sándor, báb- és festőművész, cserkészparancsnok emléktáblája. 1933-ban a gödöllői és 1937-ben a hollandiai jamboree-kon a központi nagy tábortüzek vezetője volt. Számos festménye közül „A cserkész útja" című alkotása a kiállításban látható. Megteremtette a cserkész bábmozgalmat. Usd Ubul és Verj Elek bábfigurái széles körben ismertek lettek. Pápán tanított a Református Gimnáziumban. Annak utcai falán, 1991. szeptember 1-én leplezték le emléktábláját, amelyet Búza Barna szobrászművész alkotott.