G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - A magyar cserkészet története
Az 1940-es évek elejétől nagy erővel bontakozott ki a regös mozgalom, a magyarság, a magyar falu, a parasztember, a paraszti kultúra megismerésére és terjesztésére. A II. világháború alatt ismét a karitatív munka került előtérbe. Az Önkéntes Mentőcsapatok légoltalmi, illetve légvédelmi figyelő szolgálatot, romeltakarítást, hírvivést, elsősegélynyújtást végeztek, kiszolgálták a katona- és sebesültszállító vonatokat, istápolták az árvákat és özvegyeket, gyűjtöttek a fronton lévő katonáknak. A csapatokban és a központi szerveknél működő felnőtt vezetők nagy része a fronton vagy a hátországban teljesített katonai szolgálatot, így a cserkészmunkát a 16-18 éves őrsvezetők és segédtisztek vezették. Sokszor a parancsnok vagy a rajtiszt tábori levelezőlapon küldte az „iránymutatást". 1944 második felében, az ostrom alatt minden közös cserkészmunka leállt. A cserkészek az utolsó összejövetelen kapott intelmek alapján „öntevékenyen" dolgoztak tovább a cserkésztörvények szellemében: „A cserkész ahol tud, segít." A Magyar Leánycserkész Szövetség elnöke 1944-től Zimmermann Rózsi lett. 1944. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség vezetősége írásbeli rendeletet kapott, hogy a cserkészet alakuljon át Hungarista Őrszem mozgalommá. Erre a cserkészet ellenállása és a háborús események miatt már nem került sor. Az ostrom és a szovjet megszállás után 1945 februárjában ismét megalakult a Cserkész Intéző Bizottság. Jánosi Sándor lett az ügyvezető elnök. Létszámban megfogyva, kevés vezetővel, kifosztott cserkészotthonokban, szétvert repülőtereken, vízi telepeken újraindult a cserkészmunka. Jánosi Sándor November 11-én újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség gróf Teleki Géza elnökletével. A korábbi jobboldali támadások után most a baloldal erőteljes akciója indult meg a cserkészet akadályozására, szétverésére önkényeskedésekkel, személyek elhurcolásával. Ugyanakkor 500 csapatban 50 000 fölé emelkedett a cserkészek száma. Több „cserkész-összesküvést" lepleztek le, például Szombathelyen, Baján és máshol. Rajk László belügyminiszter 1946. május 13-án elrendelte a szövetség munkájának felülvizsgálatát, majd július 19-én feloszlatta a Szövetséget. Július 22-én közgyűlést hívattak össze, ahol a népi szárny vezetésével megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Az elnök Karácsony Sándor, ügyvezető elnök Färber József, főtitkár Jánosi Sándor lett. Még ebben az évben Németországban munkához látott a Nyugatra került cserkészvezetők közreműködésével a Hontalan Sasok csoportosulása, majd a Teleki Pál Munkaközösség, a kint élő magyar cserkészek összefogó szervezete. 1947. augusztus 9-19. között még egyszer felragyog a magyar cserkészek csillaga, Franciaországban a 6. moissoni jamboree-n. Az erősödő kommunisták vezetője,