G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - A magyar cserkészet története

Az 1927. év nevezetes volt a Szövetség történetében, ekkor létesült ugyanis a Cserkészház Budapesten az V. kerületben, a Hajnal (később Nagy Sándor, ma Nagysándor József) utca 6. szám alatt, benne a Cserkészbolt Asbóth Oszkár vezetésével, majd dr. Major Dezső ügyvezetésével. A Magyar Cserkészszövetség székháza 1948-ig. Budapest, V. Nagy Sándor utca 6. A Magyar Cserkészszövetség 1927-ben Gödöllőn díszzászlót kapott, mely ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona és jelenleg az állandó kiállításon látható. A fehér selyem zászló egyik oldalán a csodaszarvas története elevenedik meg, melyet Nagy Sándor festőművész, a gödöllői művésztelep (1901-1920) egyik alapító tagja tervezett és felesége, leánya és annak barátnője hímezett a gödöllői szövőműhelyben. Valószínűleg emiatt lett az 1933-as gödöllői jamboree emblémája a csodaszarvas, ami szintén Nagy Sándor munkája. Az országos díszzászló hátoldalán Nagymagyarország 64 vármegyéjének címerei sorakoznak, melyeket külön-külön a megyék hímeztek ki. Továbbá ebben az évben alakították ki a Hárshegyi Cserkészparkot dr. Sztrilich Pál (Polcsi bá) parancsnokságával és Balla Dezső gondnokságával. Ekkor létesült a Központi Vízitelep dr. Zsembery Gyula parancsnoksága alatt, majd Hábl Károly, a hazai kajakozás elterjesztője, illetve dr. Báthori József vezetésével. Dr. Major Dezső Balla Dezső Nagy Sándor: Országos cserkészzászló, 1927