G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - A magyar cserkészet története

11 1913-ban Sík Sándor piarista papköltő versét Turry Peregrin oboaművész, zeneszerző megzenésítette s ez lett a magyar cserkészet indulója. (3. sz. melléklet.) Ugyancsak 1913-ban létrejött egy hasonló szervezet, a Magyar Őrszem Szövetség, de rövid működés után már júniusban egyesült a két szervezet Cserkész-Őrszem Szövetség néven. Folyóiratuk a Cserkészőrszem volt, melyet Tas József szerkesztett. A Szövetség nevéből hamarosan elmaradt az „Őrszem" elnevezés. Még ebben az évben megrendezte a Zászlónk folyóirat szerkesztősége a vági tutajutat Kralovantól Komáromig, 6 tutajjal és 106 cserkésszel. A kibontakozást az I. világháború új tartalommal töltötte meg. A csapatok erőn felüli „cserkészmunkát" vállaltak. Tevékenységük elsősorban a frontra induló katonavonatok, az onnan érkező sebesült szerelvények fogadása volt. A szolgálat a Magyar Mentőegyesület igazgatójának, dr. Kovách Aladár cserkésztisztnek vezetésével történt, a katonákat étellel, itallal látták el, segítették a sebesülteket, özvegyeket és árvákat. Szolgálatot láttak el a kórházakban is, hírvivők, futárok voltak. A cserkészek közül sokan hősi halált szenvedtek vagy fogságba kerültek. A létszám 3 000 főről 1 800 főre csökkent. A Szövetség munkáját a Budapesti Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága, dr. Orlay Antal vezetésével irányította. Már 1918-ban újra kezdte működését a Magyar Cserkészszövetség dr. Darvas Ferenc, majd dr. Morvay Győző vezetésével. 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta, júniusban Bokor Miksa tanár vezetésével a cserkészcsapatokat úttörőcsapatokká szervezték. A munka azonban a legtöbb helyen - főleg vidéken - a régi, megszokott keretek között haladt tovább. Végül 1919. szeptember 21-én újból megalakulhatott - most már harmadszor - a Magyar Cserkészszövetség. Elnöke Ravasz Árpád lett. 1920. május 5-én Schelken Oszkár és kisbarnaki Farkas Ferenc vezetésével önállósult a Nyugat-Magyarországi Cserkész Szövetség. Elnöke Esterházy Pál herceg volt. 1922. április 22-től ismét, mint a Magyar Cserkészszövetség III. Szombathelyi Kerülete működtek tovább. 1920. június 4-én aláírásra került a trianoni békediktátum. Ezzel a magyar cserkészek egy része „külföldre" került. Ugyanabban az évben a Londonban az Olympia Hallban megtartott első jamboree-n a magyar cserkészek nem vehettek részt. Turry Peregrin Ravasz Árpád