G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
23 nek Wärth Sebestyén bécsi ötvös egy új ezüst büsztöt készített, s ebben a hermában indították útnak Bécsből 1778. március 20-án. Az ereklyét március 25-én Sellyei Nagy Ignác fehérvári püspök (1777-1789) vette át Móron, ahol négy napig nyilvános tiszteletben részesítették. Innen a püspök saját kocsiján vitte a székesfehérvári székesegyházba. A hajóban emléktábla hirdeti a kegyúr, a pest-budai hajóhídon 1848. szeptember 28-án brutálisan meggyilkolt, majd a pesti Károly-laktanya előtti lámpavasra fölakasztott Lamberg Fülöp Ferenc emlékét. 2 8 A templom déli falához építtették az egyemeletes, nyolctengelyes főhomlokzatú kolostort. Berendezése közül említést érdemel a lépcsőházban egy XVIII. századi fa feszület és egy baldachin, a Loretói litánia egyik invokációjának („Böcsületes Edény") festményével. 2 9 Gazdag könyvtára átvészelte az évszázadok viharait. Katalogizált állománya jórészt épségben megőrződött. A Lamberg-kastély kastély parkját 1803-ban két kapucinus szerzetes, fráter Guido és fráter Sugerius tervezte. A szivattyús kútház déli oldalán grottát alakítottak ki, vízeséssé alakítva az elvezetett vizet, ugyanebben az évben angolkertet is terveztek a kastély udvari homlokzata mögé. Bodajk (1697) A helybeli hagyomány szerint Szent István alapította az első templomot (kápolnát) Szűz Mária tiszteletére. Eszterházy Pál herceg (1635-1713), majd nyomában Jordánszky Elek (1765-1840) azt közölte, hogy e kápolnában Szent László is imádkozott egyik csatája előtt. A templomot a törökök elpusztították. 1 0 1697-ben, a már említett Willibald móri kapucinus atya felkutatta romjait, s ezeken épült fel az új kápolna. 31 Fölszentelési ünnepségén a bodajki História Domus szerint mintegy háromszázan vettek részt. Az oltárra Willibald Colloredo bécsi grófnétól elkérte a passaui Segítő Szűz (Mariahilf) kegyképének XVII. századi másolatát. A grófné először vonakodott odaadni a képet, ám bizonyos figyelmeztető-csodálatos jelenségek hatására mégis ne28 Életéről, irodalmi tevékenységéről: SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. VII. Köberich - Loysch. Budapest, 1900.679-681. 29 KERNY TERÉZIA: „Böcsületes Edény". A Lorettái Litánia invokációjának egy ismeretlen magyarországi variánsa. Új Művészet III. (1992/8.) 27-29. 30 A Bodajkra vonatkozó az első történeti adatok 1193-ból származnak, amikor III. Béla király (11721196) a székesfehérvári szerzetesek birtokába jutott Szent István egyháznak adta - egyebek között - Bodogh birtokot (Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl. 27.). 31 JORDÁNSZKY ELEK: Magyar Országban, s'az ahoz tartozó Részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem" Képeinek rövid leírása. Pozsony. 1836.71-74; SCHAEFER JAKAB S. ].:ABold. Szűz Mária kegyhelyei Magyarországon. Budapest, 1897. 14-15.
