G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
22 indokolta, hogy a kőanyag rendelkezésre állt. Az építkezés 1701-ben azonban mégsem Vértesszentkereszten, hanem Mórott indult el. A templom elkészültéig az istentiszteleteket a mai Magyar templom helyén álló kis templomban tartották, amely a török hódoltság idején a reformátusoké volt. 2 3 Az első misét Willibald testvér 1695. szeptember 8-án, Kisasszony napján mutatta be. A kapucinus templomot 1701. július 24-én szentelték föl. Az ünnepi misét Széchényi Pál celebrálta. A kapucinus rend vezetősége a kolostort hamarosan a teljes jogú rendházak (convent) rangjára emelte, s több ízben évtizedeken át itt nevelte újoncait, papnövendékeit. A móri templomot technikai okok miatt hamarosan restaurálni kellett. A megújított templom fölszentelésére 1731-ben került sor. A munkálatokat fráter Bertold de Neustadt vezette. A főhomlokzatból félig kilépő gúlasisakos torony, fülkéiben Sigmaringeni Szent Fidél és Leonisszai Szent József barokk szobrai állnak. Hajója átalakítva. Szentélye egyeneszáródású, dongaboltozatos. Mennyezetén a XIX. század második felében készült Szűz Mária életéből vett falfestmények. Főoltárképét Baumgartner Norbert OFMCap festette. Mellékoltárait Kantalicei Szent Félix és Brindisi Szent Lőrinc tiszteletére szentelték. Berendezéséből említést érdemel a Scrinarius Tattensis készítette sekrestyeszekrény, melynek faragott díszítéséről a História Domusban is megemlékeztek. 2 4 A kolostoregyüttes elsőrendű szerepet játszott a rendtartomány életében és „valóságos kapucinus központtá vált", ahol sokszor tizenöt-tizennyolc atya is tevékenykedett egyszerre. 2 5 Rekatolizációs, missziós tevékenységük kiterjedt egész Fejér vármegyére, de más dunántúli (Komárom, Veszprém vármegye) településeken is föltűnnek rendszeresen a móri kapucinusok. Hogy milyen hatalmas terület lelki gondozását látták el a kapucinusok, azt jól érzékelteti II. József abolíciós rendelkezése, amely a móri plébánia területét öt plébániára (Mór, Bakonysárkány, Bodajk, Csókakő, Pusztavám) osztotta föl. A kolostor gyógyszertára 1734-ben nyílt meg. Sokáig a környék egyetlen patikája volt. 1807-ben, hogy a rendházat renoválni tudják, eladták a patikát. Berendezése, fölszerelése elpusztult. A móri kapucinus hitélet jelesebb eseményei közé tartoztak a búcsújárások, fogadalmi misék és a Nepomuki Szent János ünnepén Árkipusztára vezetett fényes precessziók. Közülük föltétlenül megemlítendő az 1747-ben Sigmaringeni Szent Fidél és Leonisszai Szent József szentté avatására rendezett nyolcnapos ünnepség, 2 6 vagy az a jeles esemény, amikor 1778. március 18-án Mária Terézia Szent István koponyaereklyéjét régi tokjával együtt visszaadta az általa 1777-ben megalapított Székesfehérvári Egyházmegyének. 2 7 A Székesfehérvárról még a XV. században elszármazott ereklyé23 KOZÁK KÁROLY: Adatok a móri r. k. plébániatemplom építéstörténetéhez. Műemlékvédelem V. (1961) 56-57. 24 Mór, Kapucinus Rendház Könyvtára, História Domus I. 265. (1764) 25 FREY 1945. (21. jegyzetben i. m.) 7. 26 Életükről: P. LINDNER EDILBERT: Assziszi Szent Ferenc Kapucinus Rendjének szentjei. Fordította BLANÁR MIHÁLY. Budapest, 1983. 67-92,93-132. 27 A koponya másik részét a dubrovniki dominikánus kolostor múzeumában (Dominikanski Samostan sv. Dominika) őrzik.
