G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
21 és esküjére a kapucinus templom mellett került sor, amit egy metszet is megörökít." 1849-ben súlyosan megrongálódott, s azonnali teljes helyreállítására volt szükség. A szakirodalomban sokáig tévesen szerepelt az az adat, miszerint az átalakításhoz Feszi Frigyes (1821-1884) készítette volna a terveket. Ennek az elképzelésnek az adott tápot, hogy Feszlnek, a Magyar Országos Levéltárban őrzött tervhagyatékában valóban található egy 1851-1852-ben készült akvarellel színezett, aláírás nélküli terv, amely kétségtelenül emlékeztet a budai kapucinus kolostoregyüttes jelenlegi neoromán jellegű homlokzatára. A Vámos Ferenc 1925-ös publikációja után következetesen szereplő tévedésre először Komárik Dénes figyelmeztetett 1973-ban. 2 0 A Budai Építési Igazgatóságra benyújtott átalakítási terveket Reiter Ferenc (1813-1874) és Szumrák Pál készítette. Az átalakítási munkálatok 1875-ig tartottak. A kolostor egy részét a rend átadta iskola céljára. Főhomlokzatán kerek medaillonban Szent István király és Szent László mellképreliefjei láthatók Szent Erzsébet szobrával együtt. Az épület az 1945-ös ostrom során súlyos károkat szenvedett. Főoltárának előképe a bécsi kapucinusok főoltára: Árpád-házi Szent Erzsébet alamizsnát oszt (Schevitz Mátyás, 1760), Szűz Mária és Paduai Szent Ferenc-mellékoltárát Vogl Ferenc készítette. Figyelmet érdemel még Pesky Ede 1864-es olajfestménye, amelynek alsó részén látható veduta az újjáépült kolostoregyüttest ábrázolja. Szent Erzsébet-ereklyetartója a XVIII. század végén készült. A budavári Nagyboldogasszony templom helyreállításakor feleslegesé vált padokat itt helyezték el. Mór (1695) Az 1695. február 25-én kelt oklevél szerint Hocburg Jánosné, Hartmann Johanna tízezer forintos alapítványt tett annak évi ötszáz forintnyi kamatjával együtt a kapucinus kolostoregyüttes építésére. 2 1 1695 nyarán megjelent a rend megbízottja, páter Willibald, hogy az építendő rendház számára a megfelelő helyet kiválassza. A kálvinisták mereven elutasították kérését, ám a földesúri hatalom mellé állt. Pragmatikus megfontolások alapján a leendő kolostor helyét a bodoki erdőben választották ki, ahol a török által elpusztított, de romjaiban még álló, a nép nyelvén a vörös barátok, valójában a vértesszentkereszti ciszterci apátság állt. 2 2 A hely kiválasztását elsősorban az 19 Közölve: JAJCZAY JÁNOS: A megszentelt Pest-Buda. Budapest, é. n. 21. kép. 20 KOMÁRIK DÉNES: AZ I. Fő utca 30-32. [...] (Rövid hírek) Műemlékvédelem XVII. (1973) 247-248. Nyomában helyesen: SISA JÓZSEF: Budapest. Alsóvízivárosi plébániatemplom. Budapest, 1987. Legújabban: KOMÁRIK DÉNES: Feszi Frigyes (1821-1884). Budapest, 1993.17,132. (91. jegyzet) 21 Dr. R FERY JÁCINT: A kapucinusok Mórott, 1695-1945. Esztergom, 1945; Emlékkönyv a 300 éves Móri Kapucinus Rend és német nemzetiség tiszteletére. Szerkesztette ERDEI FERENC, STOFFER KÁLMÁN. Mór, 1995. 22 Fejér Vármegye története. IV. A megye közönsége iránti tiszteletből írta KÁROLY JÁNOS, székesfejérvári kanonok, bátai cz. apát, megyebizottsági tag. Székesfejérvár, 1901. 415.
