G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK
87 dókban volt. A búcsút körülvevő hagyományok egy része viszont komoly változáson ment keresztül. Addig, amíg korábban a környező falvakból érkező búcsúsok többsége gyalog tette meg a zarándokutat a kegyhelyre, manapság a búcsúsok többsége autóval, busszal, esetleg tömegközlekedési eszközzel érkezik a helyszínre. Vannak még gyalogos zarándokok, de számuk jelentősen lecsökkent a korábbiakhoz képest. Ezek mellett ma is vannak olyan települések, melyek fontosnak tartják a gyalogos zarándoklat hagyományát, mert elsősorban a gyalogszerrel megtett utat tekintik eredményesnek. Ilyen település például Bag, Valkó, Dány és Sülysáp. A bagiak és a dányiak még ma is az erdei ösvényeken, határ menti dűlőutakon jönnek a búcsúkra. A sülysápiak 2008-ban Nagyboldogasszony ünnepére 145-en jöttek el gyalog két csoportban. Közülük nagyon sok volt a fiatal. A zarándokok szombat reggel 7 órakor indultak el otthonról és két pihenő beiktatásával délután 4-re értek Máriabesnyőre. A nagy távolság és a hosszú menetidő miatt az éjszakai virrasztás és a reggeli mise után, még a nagymise előtt kénytelenek voltak reggel 9 körül hazaindulni. A dányiaknak 5 és fél óra az út. Dányból két úton szoktak jönni a búcsúsok. Az egyik, nehezebben járható utat király útnak nevezik, mely egy homokos út. A másik út kényelmesebb és könnyebben járható. A csomagokat személygépkocsival szállítják. Változott a búcsúsok kegyhelyre érkezésének időpontja is. Korábban a zarándokok szombat reggel indultak el a falujukból, hogy délután a búcsújáró helyre érhessenek. Tették ezt azért, hogy részt vehessenek az esti szertartásokon és a virrasztáson. Manapság a zarándokok kisebb számban érkeznek meg szombat estére. 2008 nyarán a nagyboldogasszonyi búcsú előestéjén a nagykátai és a sülysápi; ősszel a kisboldogasszonyi búcsú szombatján a dányi, a kókai és az újlengyeli búcsúsok voltak a kegytemplomnál. Az esti szentmisén pár száz ember gyűlt össze. A búcsú menetében változás nem történt az évszázadok alatt. Az esti, temetői keresztút ma is ugyanúgy megvan, mint régen volt. A hívek egyaránt virrasztanak az altemplomban és a fölső templomban. Azt, hogy ki hol virraszt, évszázados hagyomány határozza meg. Az altemplomban Újlengyel, Lengyeltótfalu, Cinkota és Csömör zarándokai szoktak virrasztani, a felső templomban a többi búcsús tölti az éjszakát. Korábban még a kapucinus atyák idején megengedett volt az a régi hagyomány, hogy a hívek a templom épületén belül ledőlhessenek aludni, ma azonban ez már tilos. Aki aludni akar, az a kocsijában, a buszban, esetleg a Lelkigyakorlatos házban teheti meg. Emellett sátrak felállítására van lehetőség a templom mellett és a szabadtéri oltár háta mögött, ahol a búcsúsok szintén pihenhetnek a saját sátraikban. Napjainkban a búcsú legfontosabb eseményére, a vasárnap délelőtt tartott nagymisére összpontosítanak a zarándokok. így többségük csak vasárnap reggel indul el a kegyhelyre. Emiatt a délelőtt folyamán tömött sorokban érkeznek a búcsúsok Máriabesnyőre. Nagyon sokan külön bérelt busszal vagy személygépkocsival jönnek. Függetlenül attól, hogy gyalog vagy más közlekedési eszközzel érkeznek, a zarándokcsoportok a székelykapu előtt várják be egymást, rendezik a soraikat és indulnak föl a
