G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK
83 után ért véget a vasutas zarándoklat. A vasutasok mellett a Budapest tömegközlekedését üzemeltető Beszkárt (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság) cég alkalmazottjai is többször szerveztek Besnyőre zarándoklatot. A közlekedési társaságok mellett több kórház is szervezett zarándokutakat Máriabesnyőre. Jöttek a Szent János Kórház, a Rókus kórház, az Üllői úti egyetemi klinikák és a budapesti rendőrkórház alkalmazottai is. Az 1940-es években a Nemzeti Bank tisztviselői több alkalommal is ellátogattak a besnyői Szüzanyához egy korábban banktisztviselőként dolgozó kapucinus testvér vezetésével. 1945-ben 280-an banki alkalmazott látogatott el a kegyhelyre. 3 9 Máriabesnyőre természetesen Gödöllőről is mentek zarándokok. Minden év májusában több csoport is ellátogatott a kegyhelyre. A gödöllői kongreganisták is a májusi időpontban keresték fel Máriabesnyőt, de mellettük a település szívében lévő kastélykápolna hívei is ekkor zarándokoltak el a besnyői Szűzanyához. Miután a Premontrei Rend 1924-ben iskolát alapított a településen, természetesen a gimnáziumi osztályok is rendszeres látogatók voltak Máriabesnyőn. A római katolikus zarándokok mellett minden évben Úr napján görögkatolikus hívek is érkeztek Budapestről a kegyhelyre. Általában öt lelkésszel jöttek és a saját szokásaiknak megfelelően tartották meg a nagymisét. 1930 augusztusában Magyarországon tartották a katolikus eszperantisták a világkongresszusukat. Ebből az alkalomból 93 résztvevő elzarándokolt Máriabesnyőre. A 14 nemzetből összejött zarándokok közt voltak spanyolok, franciák, amerikaiak, olaszok, lengyelek, szerbek, horvátok és románok. A szentmisét egy francia pap celebrálta, a szentbeszédet egy spanyol tartotta, az énekeket pedig eszperantó nyelven énekelték. 4 0 Az I. és IL bécsi döntés nyomán - mely által az 1920-ban elcsatolt területek egy része visszatért az anyaországhoz - újabb zarándoklatok indultak el Máriabesnyő felé. Ezek közül az első az érsekújváriak zarándoklata volt. 4 1 1939-ben, mikor eltűntek az országhatárok, az érsekújváriak hálaadó zarándoklatot szerveztek az anyaországba, ezen belül a máriabesnyői kegyhelyre. 1939 májusának első vasárnapján a reggeli mise után dr. Premmer Béla esperes plébános vezetésével 400 fős gyalogos zarándokcso39 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-1985. 40 História Domus Besnyőiensis, II. 6.1927-1943. 41 1748-ban Érsekújvárra nagy csapások zúdultak. A település házait hatalmas tűzvész pusztította el, a lakosságot pedig pestis tizedelte. A lakosság a Szűzanyához fordult segítségül. Imáik meghallgatásra kerültek, mert a vész megszűnt, a település pedig újra virágzásnak indult. Érsekújvár ettől kezdve minden májusban egyhetes zarándoklatra tett ígéretet. 1810-ben ment az érsekújvári zarándoksereg első ízben a Miava és Morva összefolyásánál lévő Máriavasvár búcsújáróhelyre. Ettől kezdve minden évben, 128 éven keresztül ezt a kegyhelyet keresték föl. Trianon után a város hazájától elszakadva idegen országba került. A lakosság minden búcsújárás alkalmával könyörgött a vasvári Máriához, hogy vezesse őket vissza az anyaországba.
