G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: A MÁRIABESNYŐI MÁRIA MÚZEUM ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA ELÉ

7 Kerny Terézia A MÁRIABESNYŐI MÁRIA MÚZEUM ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA ELÉ Bár a XIX. század második fele óta történt néhány kísérlet a hazai Szűz Mária-tisztelet intézményes bemutatására, mindenekelőtt Ipolyi Arnold (1823-1886) és Czobor Béla (1852-1903), utóbb Bálint Sándor (1904-1980) és Erdélyi Zsuzsanna kezdeményezésére, erőfeszítéseik, érdektelenség vagy politikai okok miatt, nem valósulhattak meg. Az elmúlt két évtizedben csupán néhány ügyszerető római katolikus plébános tett kísérletet arra, hogy plébániáin, az egykori rendházak celláiban vagy a templomokban bemutassa a Mária-tisztelet és a népi vallásosság írott és tárgyi dokumentumait (Andocs, Celldömölk, Gyöngyös, Gyula, Kislőd, Tereske). Ezek sorába illeszkedett az a gyűjtemény is, amelyet a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson Kátai Géza római katolikus plébános hozott létre 1981-ben, azzal a céllal, hogy bemutassa a katolikus magyarság erős, ezer éve töretlen Mária-kultuszának néprajzi emlékeit. Amikor a pálos szerzetesek negyven év után 1989-ben visszatérhettek kényszerűen elhagyott kolostorukba, Kátai Géza elvitte gyűjteményét lelkipásztori hivatalának új állomáshelyére, Gödöllőre, illetve Máriabesnyőre. A kapucinusok 1989-es besnyői viszszatérése után a gyűjteményt Nagy László Tamás (1955-2000) rendfőnök gondozta és gyarapította tovább azzal a céllal, hogy az évek alatt hatalmasra duzzadt anyagot az ide zarándokló híveknek is bemutassa. Először a rendház celláiban helyezte el a tárgyakat, hamarosan azonban fölmerült benne egy önálló Mária Múzeum fölépítésének gondolata. A kolostor udvarának hátsó részébe, ahol egykor egy függőkert volt, a hívek összefogásából hamarosan elkészült a leendő múzeumnak helyet adó, földbe süllyesztett, gerendamennyezetű, négy teremből álló épület. Szokatlan építészeti konstrukciójában alighanem a műemléki megkötöttségek is közrejátszhattak, de leginkább a loretói Casa Santa, illetve a betlehemi Születés barlangja volt az a két objektum, mely alapvetően meghatározta szerkezetét. S ez nem volt véletlen. A hívekre nagy hatást gyakorló karizmatikus és energikus Tamás atya ugyanis egyrészt megpróbálta föléleszteni a besnyői Loretói Kátai Géza gyűjteménye egy gödöllői kiállításon az 1990-es években