G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK
77 pedig az egyénileg vállalt vezeklés volt. 1 8 A városok, falvak hagyományos zarándoklatai sok esetben közösségi fogadalomból történtek, melyeket leginkább járványok, tűzvészek, természeti csapások után tettek. 1 4 Az ide érkező zarándokcsoportok szinte mindegyike processzióval jött, vagyis keresztet vittek a menet élén, majd ezt követték a lobogók. Ha volt a falvaknak Mária szobra, akkor azt is magukkal hozták, virágokkal díszített gyaloghintón. A szobor hordozói a Mária-lányok voltak, akik a népviseletüknek megfelelő fehér blúzt és a vállukon átvetett kék szalagot viseltek. Ezt a feladatot általában 6-an végezték. Régebben a menet közepén volt a helyük, ha pap is kísérte a búcsúsokat, akkor ő vagy a szobor előtt vagy közvetlenül mögötte haladt. A szobrot csak a falvakon keresztül vitték a lányok. A település határában szekérre, újabban pedig autóra rakták azt. 2 0 A Máriabesnyőre igyekvő búcsúsok többnyire az ünnep előtti hajnalon, mise után indultak el a kegyhelyre. Az indulásáról Orosz István 2 1 így írt könyvében: „A szent mise az elinduló búcsúsoké volt. A szent mise végzése után jelt adtam a csengettyűvel, hogy indulunk. A legények és leányok felvették a lobogót és keresztet és felmentünk a főoltár elibe. Az útra való éneket és imát elvégeztem, azután indultunk a Jézus nevében harangszó mellett. A város szélén lévő és a határban lévő keresztnél megállottunk. Az imát a keresztnél elvégeztem, azután egy szép tanítást tartottam. Nem volt szem, mely szárazon maradt volna. Mindenik sírt és zokogott. Vagy 400 zarándoktársammal, mint egykor Mojzes és Áron vezették az izraelitákat a megígért földre, én is úgy vezettem őket Mária-Besnyőre." 22 A legtöbb esetben előénekes és pap is kísérte a zarándokokat. Az otthonmaradók kikísérték őket a falu szélén álló keresztig. Minden menet egy, esetleg két pihenőhelyet iktatott be az út során, mindig ugyanazon a helyen. Itt történt az étkezés is. Minden menetet kísért egy-két szekér is, amin a poggyász mellett az idősek és a betegek kaptak helyet. 2 3 Processzió érkezése a kegyhelyre, 1943 után. Fotó: Dr. Szentpétery Tibor 18 BÁLINT SÁNDOR - BARNA GÁBOR: Búcsújáró magyarok. Szerk. Varga Zsuzsa. Budapest, 1994.157. 19 Uo. 158. 20 SCHRAM FERENC: A máriabesnyői búcsújáró hely. In: Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975. 286. 21 Orosz István a XIX. század második felében jászladányi búcsúvezető volt, aki számtalan esetben hozta a híveket Máriabesnyőre. Saját élettörténetét, önéletrajzi írásában örökítette meg. BÁLINT SÁNDOR BARNA GÁBOR (szerk.): Egy magyar szentember, Orosz István önéletrajza. Szolnok, 1991. 22 BÁLINT SÁNDOR - BARNA GÁBOR (szerk.): Egy magyar szentember, Orosz István önéletrajza. Szolnok, 1991.53. 23 SCHRAM FERENC: A máriabesnyői búcsújáró hely. In: Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975.287.
