G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Fábián Balázs: MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATOK
75 péntek este megérkezett és hétfőig folyamatosan érkeztek és mentek el a csoportok. A pünkösdi búcsút látogatták a budapesti zarándokok mellett a tápiógyörgyiek, a farmosiak, a nagykátaiak és a kókaiak, isaszegiek, vácszentlászlóiak. Ilyenkor naponta akár 1 500-2000 búcsús is lehetett a kegyhelyen. Általában a négy nap alatt 2000 és 4000 közt mozgott a búcsúsok száma. A Pünkösd utáni vasárnap Szentháromság ünnepe. Ilyenkor is érkeztek szép számmal zarándokok Máriabesnyőre. Szentháromság vasárnapja a dányiak fogadalmi ünnepe. Valamikor jégverés pusztította el a határt, Szentháromság vasárnapja előtti éjszaka, a zsendülő gabonával és a gyümölcsökkel együtt. Ennek emlékére zarándokolnak el gyalogosan minden évben Máriabesnyőre a dányiak hálálkodni és könyörögni, már a XX. század eleje óta. De érkeztek zarándokok ezen a napon Budapestről, Valkóról, Zsámbokról és Vácszentlászlóról, Túráról és Hatvanból is. 1950-ben a dányi, zsámboki, valkói, vácszentlászlói gyalogos búcsújárókhoz 150 kerékpáros zarándok is csatlakozott, akik a keresztet és a zászlókat a kerékpárjukhoz erősítették." Szentháromság ünnepén a búcsúsok száma általában 500 és 2 500 közt mozgott. De többször előfordult, hogy a férfizarándoklat is erre a napra esett, így a zarándokok száma jóval több lehetett. A Sarlós Boldogasszony ünnepe a bagiak fogadalmi napja, de mellettük Gödöllőről és Máriabesnyőről is érkeztek zarándokok. Ilyenkor is több száz hívő ünnepelt a kegyhelyen. Nagyboldogasszony ünnepén tartja a máriabesnyői kegyhely a főbúcsúját. Erre az ünnepre érkezett a legtöbb zarándok. A búcsúsok száma a XIX. század végén 5000 körül mozgott, és ez egészen így volt az 1910-es évek közepéig. Ez alól csak az 1897-es és az 1910-es esztendő jelentett kivételt. 1897-ben 15000-en, 1910-ben pedig a kedvező időjárás miatt 16-17000-en zarándokoltak el a kegyhelyre. 1 2 Az 1920-as, 1930-as években a zarándokok száma a főbúcsún emelkedett, így átlagban 8-10000-en jöttek el az eseményre. 1947-ben már 20000 hívő látogatott el a nagyboldogasszonyi búcsúra. A búcsúk közül a főbúcsúra érkezett a legtöbb településről zarándok. 1948-ban 15 településről érkeztek a zarándokcsoportok: Káva, Szentmártonkáta, Tápióság, Uri, Héhalom, Zagyvaszántó, Erdőkürt, Dunakeszi, Tóalmás, Rákoscsaba, Kálló, Vácrátót, Mende, Püspökhatvan, Heréd, Vác, Püspökszilágy, Kisnémedi, Cinkota, Csömör, Rákoskeresztúr, Rákospalota, Galgamácsa, Váckisújfalu, Bag, Hévízgyörk, Veresegyház, Kerepes. 1 3 A búcsút több alkalommal kötötték egybe más ünnepi eseménnyel. Ilyen alkalom volt a kegyhely fennállásának 100 éves évfordulójára rendezett ünnepség. A másik hasonló alkalom szintén a kegyhely évfordulójával állt kapcsolatban. 1913 augusztusában ünnepelte a kegyhely a másfél évszázados fennállását. Az ün11 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-1985. 12 História Domus Besnyőiensis, II/3. 1891-1909., História Domus Besnyőiensis, II/4. 1910-1924. 13 História Domus Besnyőiensis, III. 1945-1985.
