G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"

71 prímás (1891-1912) kérésére 1896. október 2. vasárnapjára engedélyezte. 1914-ben az ünnepet áthelyezték október 8-ra. 1910-ben Ferenc József magát Jézus Szentséges Szívének ajánlotta. Nem utolsósorban a Szeplőtelen Fogantatás dogmává emelése (1854), a lourdes-i jelenés (1858), majd a Magyarok Nagyasszonya-ünnep bevezetésének (1896) köszönhetően a búcsújárások a XIX. század közepétől ismét felélénkültek. A két világháború közötti időszakban elsősorban a gyermekek és fiatalok vallásos nevelésével foglalkozó Regnum Marianum katolikus lelkiségi mozgalom és a különböző Szűz Mária kongregációk tartották ébren a Magyarok Nagyasszonya gondolatot, mely Trianon után különösen fontossá vált.

3

9 A magyarországi Szűz Mária tisztelet utolsó nagyszabású XX. századi eseménye a Mindszenty József bíboros hercegprímás (1945-1973) által kezdeményezett, az ottawai Mária-kongresszus mintájára, 1947. augusztus 15-1948. augusztus 15 között megrendezett, százezreket megmozgató Mária-év volt.

4

0 Ak* ío; / . Schwidsrnoch Kéroly müinliiete Bécs Máriabesnyői képeslap, 1900. Schwidernoch Károly műintézetének kiadása, Bécs 39 Ide vonatkozóan lásd például: P. ZADRAVECZ ISTVÁN: Nagyasszony és hazánk. Előadás a Kékestetőre tervezett Patrona Hungáriáé szobor javára, a Zeneművészeti Főiskola Nagytermében 1935. január 5-én rendezett hangversenyen. Budapest, 1935. 40 P. KATONA SÁNDOR S. J.: AZ 1947-48-as Boldogasszony-év. In: A Katolikus Népszövetség Naptára 1948-ra (2. jegyzetben i. M.) 39-40; MINDSZENTY JÓZSEF: Emlékirataim. Toronto, 1974. (4. kiadás: Budapest, 1989), MEDGYESI KONSTANTIN: Mindszenty Bíboros Makón. Makó, 2003. (A Makói Keresztény Értelmiség Füzetei 36)