G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
61 nagy gondolati egység szolgálatában áll, és egységes, magas intellektuális színvonalú koncepcióról tanúskodik. Az átgondolt képprogram, a nagyszabású, több önálló jelentésrétegből fölépülő, bonyolult kompozíció arra mutatnak, hogy egy művelt klerikus, talán még Posztumusz István vagy fia, András herceg egyik papja tervezhette meg. A két tábla ábrázolásai a megtestesülés és a megváltás alapvető dogmáit idézik fel az orans gesztussal ábrázolt Istenszülő, a Theotokos alakjával, valamint a fölfeszített és a megdicsőült Krisztussal, negyvennégy, pergamenre festett, hegyikristály lapokkal fedett szent kíséretében, akiknek valamennyi képviselője helyet kapott: az ószövetségi pátriárkák, a próféták, az evangéliumok főszereplői, a mártírok, a remeték, a közismert segítőszentek, a szent szüzek és asszonyok, a magyar szent királyok, a helyi - elsősorban Velencében - tiszteletnek örvendő szentek, és azok a hitvallók, akiket a közelmúltban kanonizált a nyugati egyház: Assisi Ferenc (1228), Paduai Antal (1232), Árpád-házi Erzsébet (1235), Clairvaux-i Bernát (1174), Domonkos (1234), Péter mártír (1251) is megjelenik, mintegy az egész kozmoszt szimbolizálva, amely az Isten dicsőítésének szolgálatában áll Szent Ambrus hálaénekét, a Te Deumot idézve. Eszmei struktúráját tekintve az ábrázolás magja igen régi, XI. századi reminiszcenciákat, nevezetesen a Karoling és az Ottó kori állammisztikát és állameszményt, a „regni Christi regis" gondolatát idézi föl. Olyan művekkel vethető össze egészében és motivikus párhuzamaiban, illetve abba az eszmei propagandakörbe illeszkedik, amely a királyi hatalomnak Szent Istvántól nyert folyamatosságát jeleníti meg. A hazai Szűz Mária-tisztelet megerősödésével a XIII. század folyamán kegyhelyek egész sora jött létre országszerte, többnyire források vagy kutak mentén, ahol gyógyulások és egyéb csodák történtek. Herceg Esterházy Pál (1635-1713) a magyarországi búcsújáróhelyekről írt könyve szerint nevezetes búcsújáróhelynek számított Bajkút, Boldogasszony, Borsmonostor, Csatka, Gyula, Osli, Újbánya, ahol a tisztelet tárgya immár nem ereklye, hanem különleges kegyelmi adottságokkal felruházott Szűz Mária-kép vagy szobor volt. 5 A magyar Anjouk kora Szűz Mária tisztelete a magyar Anjou uralkodók képzőművészeti reprezentációjában is kiemelt helyen állt. Ezt képviseli a szepeshelyi prépostsági templom 1317-ben festett 5 Az egész világon levő csvdálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tet eredeti: Mellyet sok tanulságokkal öszve szerzett, és az Aétatos hívek lölki üdvösségére ki bocsátott Galanthai ESTERAS PAL szentséges Romai Birodalombéli Herceg', Magyar Országi Palatínus 1690 Esztendőben, Nagyszombatban; Mennyei Korona az az Az egész Világon lévő Csudálatos Boldogságos Szűz Képeinek röviden föl tett Eredeti[...j H. n„ 1696. Köteteinek adatait a középkorral foglalkozó művészettörténészek eddig még nem igazán aknázták ki, pedig közülük jó néhányról bebizonyosodott a régészeti, levéltári, építészeti kutatások nyomán, hogy valós alappal bírnak.
