G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

56 tak, mert nem álltak rendelkezésre magyar nyelvű történeti munkák. Fessler műve „jó ideig egyetlen elvi alapon álló, értékelő rendszerezés, mégpedig a romantikus történetszemlélet módszereit érvényesítő munka. Az egyéni szorgalom és tehetség mellől azonban hiányzott a felkutatott forrásanyag, az értékelő részlettanulmányok, melyek csak Magyarországon készülhettek volna, beleilleszkedve a magyar kulturális fejlődésbe."

3

6 Az 1774 júliusától 1775 szeptemberéig tartó, rövid máriabesnyői tartózkodás meghatározó volt Fessler Ignác életében. Itt érték olyan hatások, elsősorban olvasmányélmények formájában, amelyek megváltoztatták addigi világnézetét, naiv hitét. Kamaszkorban volt, amikor Besnyőre került, olvasmányok, személyiségek még erősen hatottak rá, befolyásolni tudták világnézetét, meggyőződését. 18-19 éves korában élt Besnyőn, 50 év elteltével írta meg önéletrajzát, és még ennyi évvel később is pontosan emlékezett arra, hogy milyen könyveket olvasott a kapucinus kolostorban. Ez is azt bizonyítja, hogy meghatározóak voltak számára az itt töltött évek. Kora gyermekségétől fogva misztikus vallásosságban nevelkedett s tizenhat éven át szentnek készült. A korra is jellemző, hogy a bigottan katolikus fiatalember szellemi fejlődésére éppen egy lutheránus úr, báró Podmaniczky volt a legnagyobb befolyással. Besnyőn Fleury és Muratori műveinek olvasása után a deizmus ellen irányuló könyveket keresett, de éppen ezek tették őt magát is deistává. r ' — - - ~ - - Máriabesnyői képeslap, XX. század eleje 36 WÉBER ANTAL: A magyar regény kezdetei. Budapest, 1959. 77-78. Irodalomtörténeti Könyvtár 5.