G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

54 Neveltetése egyoldalú volt, a világtól elzárt, szentimentális rajongásra épült. Ez a rajongó gyermekhit természetellenesen késő középkori volt a felvilágosodás századában. Nagy megrázkódtatást okozott a valósággal való szembesülés. A különböző felekezetek közötti kiegyenlítődés folyamatára (hiszen egy protestáns úr adta a katolikus Fessler kezébe a szabadelvű műveket), a jezsuita barokk világkép fellazulására és a janzenista reformkatolikus áramlatok terjedésére többek között Fessler példáját szokták felhozni a történészek.

2

8 Ez volt az első nagy nézetváltozás Fesslernél, ami később még többször megismétlődött nála.

2

9 Bár ez az első volt az alapvető és igazán jelentős nézetváltás: a vallásos gyermekifjúból felvilágosodott bölcselő lett. Az ifjú szerzetes nagy küzdelmet vívott önmagával. A sok évvel később írt regényeiben jelennek meg ekkori vívódásai, tépelődései hőseinek szájába adva, azok a hősök is eltévednek a hit és tudomány kérdéseiben, és szembeszállnak a természet törvényeivel. „Ezek a hősök újra meg újra olvassák a szentírást, az egyházatyákat, a zsinati határozatokat, imádkoznak, böjtölnek, virrasztanak könnyel szemükben, kétségbeeséssel szívükben, de nem tudják meglelni azt az egy gondolatot, amely körül énjük a régi biztonsággal építené föl új meggyőződésüket."

3

0 Kereste az utat, hogyan tudna kiszabadulni tisztességesen a kolostorból. Besnyőről 1775. szeptember elején azonban Nagyváradra küldték a rendi tanulmányok megkezdésére.

3

1 Még ugyanebben az évben a Bécs melletti Schwechatba rendelték feljebbvalói. Hazájában nem is tartózkodott többet huzamosabb ideig. Egy bő évet töltött tehát a besnyői kolostorban, 1774 júliustól 1775 szeptemberig. Nagy olvasottsága, átlagon felüli tehetsége, kitűnő vitázó készsége már itt is megnyilvánult. Gyermekévei óta papoktól vezetett iskolákba járt, a kolostorban élve jobbára latin írókat olvasott. Ha itt-ott tiltott gyümölcsként újkori költő műve került a kezébe, az is német volt. Magyarul nem is tudhatott valami jól, a magyar írókkal és főurakkal is német és latin nyelven levelezett.

3

2 Kis híján volt egy második besnyői tartózkodása is. 1781-ben Bécsbe ment. 1782. február 23-ról 24-re virradó éjjel parancsot kapott, hogy a zárda pincéjében lévő börtönben egy haldoklónak adja fel az utolsó kenetet. Fessler ekkor fedezte fel a kolostor pincéjében működő tömlöcöt. Egy haldoklóhoz hívták, egy magyarországi embert kellett volna meggyóntatnia, aki már 52 éve senyvedt a kolostor börtönében. Fess28 MARCZALI HENRIK: Magyarország története II. József korában. Budapest, 1885. (2. kiadás) I. 303. - KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1983. 284. 29 Ezt fejezi ki PETER F. BARTON Fesslerről írott könyvének címe is: Jesuiten, Jansenisten, Josephiner (Jezsuita, janzenista, jozefinista). Bécs-Köln-Graz, 1978. 30 Koszó J. i. m. 12. 31 A besnyői História Domus éves szeptemberi felsorolásában Fessler, illetve rendi nevén: Innocentius már hiányzik a „Família Besnyőiensis"-ből. A História Domus megjegyzi, hogy „F. Innocentius Clericus et F. Joannes Sarcandes Clericus pro Studio Pholosophia Magno-Varadinum." 32 Koszó J. i. m. 18.