G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - A Máriabesnyői töredék

44 G. Merva Mária A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE Bár a kastélykápolnában rendszeresen tartottak misét nemcsak az uraság, de a lakosság számára is egy adminisztrátor irányításával, valójában a kapucinus szerzetesek végezték a lelki gondozást a Grassalkovich-uradalomban. A csodatevő kegyhely fenntartásával több ezer emberre gyakoroltak hatást. A búcsújárások szervezésével és bonyolításával, a szent könyvek, ereklyék, szentképek terjesztésével kultúraközvetítő szerepet játszottak. A kolostorban élő barátok az aktív, szervező munka után elmélyült olvasással, önképzéssel töltötték idejük nagy részét. Oktatással is foglalkoztak, kezdettől fogva egy atya folyamatosan tanította egy cellában a besnyői és a környező puszták gyermekeit ingyen. Ezenkívül a História Domus lelkiismeretes, részletes vezetésével lényegében történelmet írtak, ez a dokumentum nélkülözhetetlen forrás a tudományos kutatás számára. Jól felszerelt könyvtár állt Máriabesnyőn a szerzetes atyák rendelkezésére. Ezt bizonyítja Fessler Ignác Aurél rövid besnyői tartózkodásának története és ehhez a könyvtárhoz kötődik egy régi nyelvemlék, a Máriabesnyői töredék is. A Máriabesnyői töredék A XV. század végéről származó magyar nyelvű ferences kódextöredéket Jablonkay Gábor S. J. találta meg a nagyszombati jezsuita rendház könyvtárában 1909-ben. A Major János S. J. által bővített Magnum Speculum Exemplorum 161 l-es kiadása volt az a könyv, amelynek pergamenkötésében fölfedezték a nyelvtöredéket. A zöldes pergamenkötés hátlapja megsérült, és a nyelvtöredékkel pótolták a sérült részt. A könyv címlapján különböző feljegyzések találhatók, ezekből lehetett következtetni a korábbi tulajdonosokra. A feljegyzésekből az derült ki, hogy a könyv 1765-ben a besnyői kapucinusok tulajdonában volt, a nyelvemlék ezért kapta a Máribesnyői töredék nevet. A kolostor a templommal, 1930-as évek. Fotó: Dr. Szentpétery Tibor